Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Országút (Ország uttya, Ország utt, ország uttya) 1726: Beszterczei István és felesége, Ballá Erzsók debreceni lakosok a sárospataki uj utzában, keletről Ország uttya . . . házukat adták örök áron 29 magyar forinton . . . (Román 1965:141); 1732: Pápay Ferenc özvegye Veres Susanna atyjáról maradt örökös puszta kertjét, mely északról a jezsuita atyák kertje, keletről az Ország utt mellett fekszik . . . (Román 1965:150); 1740: Horváth György és testvér huga Erzsébet eladták az Ujj uczczában, a keleti soron, északról néhai Körösi uram, szabad puszta telke, nyugatról az ország uttya . . . (Román 1965:157); 1858: Uttca az országútra (SKL. Conscr. 1785:19-20). A városon észak-déli irányba vezet végig ez az út, mely a Hegyalját Lengyelországgal kötötte össze. Beépítése a XVI. század utolsó harmadában csak akkor indult meg, amikor a városon átvezető részét sánccal-árokkal elkerítették. Jellege még ezután is sokáig megmaradt. Itt települtek a kovácsok, kerékgyártók, hogy a bajbajutott szekereseknek segíteni tudjanak. Ez még egy darabig az utca névben is kifejezésre jutott. 1740: Országos Új utca (Adalékok 6:54). L. még Kovács utca, Sánc, Sorompó, Új utca Ótemető 1. Temetők Öregkapu 1666: Az Öreg kaput délben is a régi mód szerint betegyék, hasonlóképen innepi isteni-szolgálat alatt az öreg kapu mind felvonva legyen . . . (Thaly 1882:375). A Bodrog felé nyíló szekérrel járható Nagykapu (Vízikapu), melyet külön fal védett és ezek között helyezték el a porkolábokat. L. még Emelcsős híd, Külsőkapu, Nagykapu, Vízikapu Öregtemplom (eoregh Templom) 1678: . . . Saros Pataki Külső várunkban az Mostani Uy kapu es eöregh Templom Vicinitasaban levő házunk . . . (Adalékok 8:346). A Külsővárban lévő Nagytemplom (Vártemplom) ritkábban használt elnevezése, mellyel elsősorban nagyságára akartak utalni. L. még Nagy templom, Pápista templom, Templomok,