Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Rákóczi u. 17. A múlt század első éveiben saját tervei szerint építette Nyiry István (1776-1838) főiskolai tanár, akit a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választott. Halála után Palkovics (később Pálkövi) Antal tanár vette meg, akit ebben a házban Petőfi Sándor is meglátogatott (Szinyei 1916:9-10; Gulyás 1933:45; Újszászy 1979:10-11). Nyomd aiiáz 1916: Nyomdaháznak azért neveztetik, mert 1817-től 1852-ig itt működött Nádaskay András vezetése alatt a főiskolai nyomda (Szinyei 1916:3). Kossuth u. 25. Már a XVIIÏ. században is a Collegium tulajdona és benne lakott Kövy Sándor (1793-1817) a híres jogtanár (Gulyás 1933:44; Újszászy 1979:24). L. még Both-ház óbesteri lak 1860/1909: ... az 'óbesteri' lakból apáczazárda és róm. katholikus leányiskola ... (lett) (Radácsi 1909:379). Az egykori Kazinczy-ház és a Vármegyeháza a Külsővárban a vártemplommal átellenben, ahol a szatmári Szent Vincéről elnevezett Irgalms nővérek tanítottak. Az épületegyüttest 1929-ben felújították (Gulyás 1933:51). L. még Kazinczy-ház, Klobusiczky-ház, Vármegyeháza, Zárda Ó-bodrog 1903/1926:... az Ó-Bodrog gátja mögött... (Komáromi 1926:31). Kispatakot északról határoló holtág, mely kelet, majd ismét nyugat felé kanyarodva Végardónál éri el a Bodrogot. A szabályozás után a múlt század hatvanas éveiben alakult ki, a diákok kedvelt korcsolyázó területe. L. még Bodrog Óhitűek parókiája (Óhitűek Parochiaja) 1858: Óhitűek Parochiaja (SKL. Conscr. 1785:378).