Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Mocsár (Mocziar, Moczar, Nagymocsár) 1610: ... es kett zanto földet az Mocziar neüü niomasban (Román 1964:39); 1645: Jsmet az meli szanto föld az kett ut kőzött, es az Móczárban vagion . . . (SKL. VP. 1: 288); 1922: Téglaszin és Nagymocsár (Riszdorfer). Hécétől nyugatra elterülő szántóföldek, melyek mocsárjellege megakadályozta, hogy erre a város terjeszkedjék. Ennek összegyűjtött vizét a Bábagödör vezette le a Bodrogba. Modlányi kocsma 1835: Modlányi korcsma (SKL. TI). Helyét nem tudtam meghatározni. Mogyoróskert (mogyoróskert) 1639: A téglavető-kertben 3 szalmás téglaszin . . . mellette egy dinnyéskert, egy mogyoróskert... (Makkai 1954:245): 1755/1927: . .. Mogyoróskert, hol léppel fogtam aranyos stiglinczet . . . (Panka 1927:1:98. Bessenyei György levele); 1837: Mogyoróskert (SAL. U. 117). A kispataki téglaégetőhöz délkeletről csatlakozó terület. L. még Dinnyéskert Móricz-ház Dobó Ferenc u. 6. A Móricz-család az 1880-as évek második felében, a gyerekek taníttatása érdekébe, Sárospatakra költözött. Móricz Zsigmond édesanyjának rokoni kapcsolatai voltak a Collegium életében jelentős szerepet játszó Zsindely-családdal és a Pallaghyakkal (Újszászy 1979:31). Mudrány 1907/1928: Mudrány-terem (Harsányi 1928:88-89). A Kollégium Tápintézete 1859. szept. 4-én nyílt meg a Berna soron, innen 1877ben a főépület déli szárnyába költözött. 1907-ben felépült a Mudrány. Vibornai