Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Lebuj kocsma (Lebuj kortsma) 1836: Lebuj korcsma (SKL. TI. 133); 1858: Lebuj kortsma (SKL. Römisch 1785:60). A Várárok partján, a Szárazhíd északkeleti külső sarkában. Ez a kocsmanév Hegyalján máshol is ismeretes, 1826: Lebuj Csárda (Bodrogkeresztúr SÁL. Körözőlevelek). Magyar fejlemény a lebujik égéből, mely a XIX. század elején keletkezhetett (TESZ). Lépcsős patika Kossuth u. 61. Valószínű a város legrégibb gyógyszertára, műemlék berendezéssel. Nagyobbrészt cipszer patikusoké volt, ezen közül különösen a Rickcsaládnak volt jelentősége (Újszászy 1979:25). L. még Angyal patika, Patikák, Patika köz Lévai-ház 1858: Jeleni birtokosok nevei: Lévai Imre (SKL. Conscr. 1785:90); 1916: A „Lévay-féle ház" a Kossuth-utcán . . . (Szinyei 1916:3). Kossuth u. 42. „Ennek a telkén állt az az épület, melyben Kossuth Lajos lakott 1819-1820-ban" (Gulyás 1933:44). L. még Kossuth-ház Lorántffy-szárny A Belsővár déli szárnya, melyet I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna építtetett át lakásnak. Kelet felé a (Vörös) Toronyhoz csatlakozott. Emeletén kiugró címeres (1643) erkély. Ezt az elnevezést a múlt század második felében építészettörténészek alkalmazták először. L. még Bretzenheim-szárny, Perényi-szárny Lovaglótér (lovaglótér) 1870/1909: Ó bizony megváltozott itt minden ... a lovaglótérből képezdei gyümölcsöskert . . . (Radácsi 1909: 378-379).