Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Haza . . . Ebben a Gombos kerthez való eo ngvh. kertésze lakott (OL. UC. Fasc. 41:22). Nem foglalkozom azzal, hogy 'Eurialus és Lucretia széphistóriáját' ki írta, hogy lehet-e a Pataki Névtelent Balassi Bálinttal azonosítani. Csak az alábbi két kérdésre próbálok meg felelni. 1. Hol lehetett a Gombos-kert? Többen úgy gondolták, hogy a Pataki Vártól rriintegy két és fél kilométerre emelkedő szőlővel beültetett heggyel azonos, mely alatt a Mandulás völgyben Halastó és kert terült el (Harsányi 1921:33 kk). A határ e részében csak egy kert volt az ún. Mandulás-kert itt soha más nem említenek (Makkai 1954:190). A helyét 1577-től kezdve a források 1693-ig többször is meghatározzák: Patak városában és a Bodrog vize mentében. Eszerint minden valószínűség szerint az Alsóhóstát északi részén, részben a Vár előtt kellett lennie. Mindent összevetve e mellett szólnak az írásos források, Römisch (1785) térképén a Párkány (Olaszbástya) délkeleti sarkától mintegy száz méternyire egy jól körülhatárolt háromrészre osztott telek található. Ezen lehetett valamikor a Gombos-kert. Mivel a Várból ebbe az irányba egy kiskapu vezetett, könnyen meg lehetett közelíteni. Különösen fontos volt ez Lorántffy Zsuzsanna idejében (1600-1660), aki maga is sokat kertészkedett, a virágokat messziről hozatta. Várbeli ablakából jól rálátott a Gombos-kertre. 2. A Gombos-kert elsősorban virágos, másodsorban gyümölcsös kert lehetett. A XVI. század második felétől kezdve olyan faragott vagy üvegből, kerámiából formált gombokat húztak a karók végére, melyek az esetek többségében színekben pompáztak. A Székelyföldről írják a XVI. század második feléből: 'A rózsafa karójának hegyit kijebb hagyjuk egy kicsit és azon nagy gombokat kell faragni, megfesteni, aranyoztatni; hosszú is lehet, nemcsak a gömbölyű. Ha ki pedig jobban akarja csináltasson a fazekasokkal, kiváltképpen újkeresztyénekkel különb-különb mászos gombokat kikkel a karókat felékesítse' (Balassa 1989:67). Valami ilyenféle Gombos-kert lehetett a Sárospataki Vár aljában is, ahova 1645 után az újkeresztyén fazekasok minden valószínűség szerint készíthettek színes gombokat. Gortvai-ház 1858: Gortvainé . . . Kolosváry féle (SKL. Conscr. 1785: 197-199, 212-213); 1903/1926: Ahogy a Gortvay-ház elé ért. .. (Komáromi 1926:83). Kazinczy u. 33. Nevét Gortvai Ferenc jogászprofesszortól kapta. A múlt század közepén több telket megvásárolt és ezen jómódú, elsősorban bácskai rác szár-