Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Főiskolakert 1844/1909: A collegium nyugati oldalán elterülő főiskolakert . . . Az egykori temető és szemétgödör helyén a főiskolai ifjúság saját erejével teremtette ezt a kedves ligetet és készítette ennek kőkerítését 1844-től. Csak 6-od, 8-ad résznyi volt mint a mai... (Radácsi 1909:373); 1922: Főiskola kert (Riszdorfer). A Főiskolakert a Kollégium főépületével szemben a XVII. század végétől Református-temető. 1784-ben temetkeztek ide utoljára, de már a múlt század elejétől kezdve a diákok kedves találkozóhelye. A hagyomány szerint a sírköveken ülve vitatkozott a joghallgató Kossuth Lajos is társaival az 1820-as évek elején. 1805-ben még elhagyott terület. Az 1830-as években Bretzenheim herceg a területet a Kollégiumnak adományozta. Bikky Ferenc a herceg jószágigazgatója, aki a volt temető délkeleti sarkába házat építtetett írásban kikötötte 'hogy a háza északi oldalán öt öl szélességű és ugyanazon fundusnak végén is a mindig fennálló és a Majorok közé vezető út kihasittassék' (Újszászy 1979:13). Ez az út a későbbi Vay (ma Comenius) útvonalát követte a Sánc keleti oldalán, majd a későbbi (1878) Tornacsarnok keleti sarkánál északkeletre fordult és úgy érte el a Bábagödrét. Az ettől nyugatra terjedő szántóföldeket csak a vasút megépítése (1870) után 1876-ban csatolták a Főiskolakerthez. Az északi részt az Angol Internátus megépítésére az első háború után vette meg a Kollégium. L. még Gólyavár, Iskolakert, Ótemető, Pletykadomb, Református temető, Sánc, Tornacsarnok, Tornatér Iskolakert benne Lorántffy Zsuzsanna szobra. 1920-as évek. Levelezőlap