Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében 1774-1849 (Sátoraljaújhely – Miskolc, 1993)

Bevezető tanulmány - A tokaji polgárok tárgyi környezete

A viseleti darabok talán a leglátványosabban bizonyítják a helyben jelentkezett polgári igényt. Ennek szemléltetésére összeválogattuk a rendelkezésűnkre álló együtteseket. Fiú gyermek viselete (1780): sapka, mente, lajbli, nadrág, nyakravaló és csizma (patkolással). Férfi viselete (1829): viseltes kalap, posztó nadrág szijastól, posztó ujjas lajbli, posztó derékra való lajbli,

56 fekete szőrű guba és 1 pár férfi csizma. Más férfi viseletet lássunk (1820): kordovány setét kék kurtka, s hozzá való olaj szín nadrág (ugyanitt egy kurtka nadrággal). Selyem nyakravaló, ing. lábravaló. Magas tetejű kalap, Köpönyeg vagy guba és kordovány csizma. Leány gyermek viselete(1780): mente, kendő, lajbli, szoknya, csizma és párta. Szerepel nyakba való kendő is. Női viselet 1820-ból: zöld bunda, új fejkötő illetve selyem kendő, karton ujjas lajbli, derékra való selyem kék spensli. Nem ennyire együttes hatással, de szerepel még férfi viselet: Egy új setétkék posztóból felöltött Ruha, majd további nadrág, kurtka és egy hozzá való Derékra való lajbli, mely kóstált 30 vft-ot (38. sz.).

57 Tekintsünk tovább az itt megrajzolt képen, éspedig egyfelől a hagyományos nemesi viselet irányába. Előfordulnak inventáriumainkban olyan ruhadarabok, amelyek még a nemesi, kisnemesi ízlést, szemléletmódot idézik. Találunk összeírásainkban „rókás mentét réz gombokkal" (7. sz.), máshol „ünneplő mente és azon való ezüst gombok és lánc" (23. sz.) említődik. Ugyancsak jó példa erre egy „rókás viseltes mente" (5. sz.). Másfelől azonban tapasztalhatjuk, hogy teret hódít az iparos réteggel együtt elterjedő divat diktálta viselet, megjelennek az öltözködés egyes darabjai. Túl a már felsorolt együtteseken említenünk kell a férfi surtzot (29. sz.), melyből az egyik leltárban 4 darabot írtak össze. Ugyancsak kék surtzot jegyeztek fel (44. sz.) egy másik férfi leltárban is. A német szabók a város lakók ízlésvilágát alakítják, formálják. Mutatják e tendenciát az olyan terminológiák is, mint a magyar ing (48. sz.) vagy a német ing (47. sz.). A német nadrág is szóbakerült az egyik inventáriumban (78. sz.). Feltétlenül erről vallanak a nagy számban előforduló lajblik, e ruhadarab különböző variánsai, illetve mind férfi, mind női viseletben betöltött szerepük. Fontos jelenség, hogy a lajbli (lajbi) kifejezést először 1849-ben helyettesítettték a magyar mellénnyel (70. sz.), méghozzá egy azon leltárban 3 alkalommal fordul elő e magyar terminológia.

58 Ugyanakkor az ujjas lajblinak megfelelő kabát is használatos lesz (63. sz.). így említik: „Egy fejér virágos perkál kabát". Egyetlen alkalommal olvashatjuk a bundát is. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az egyik leltárban szerepel a következő igény: Gyermek korú mostoha testvére részére ócska mentéből csináltatott a szabóval lajblit (8. sz.). 1

Sárkány Mihály: Paraszt nemcsek-ncmcs parasztok. Kis magyar néprajz a rádióban. 22. Vő. 1758-ból a város kocsisának öltözékét. Bencsik János: Tokaj város tanácsának gabona felvásárlása a XVIII. század végén. In. Hegyaljai mezővárosok történeti néprajza. 116. 'Néprajzi Lexikon 3. 554.