Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA
nagyobb részit trágyázni kelletik. Fogyatkozásunkra van az is, hogy akár kárba, akár káron kívül leg kissebb tilalmas helybül ha mind Szent Mihály nap után is bé najtassék marháink, nem nézvén akár tett kárt, akár nem, minden darabtul az egy vonás forintot meg veszik. Szőllő hegyeinktül apróbb tselédeink, mihellyest a szőllő serdül, el tiltatnak, és hogy egész szüreten által egy ital vizet sem szabad szőlleinkben ki vinni. Elég fogyatkozásunkra van sokszor az is, /nogy/ se marhánkat, se termésünkbül leg kissebbet is, minek előtte meg nem jelentyük a' méltóságos uraságnak, sem ide haza, sem vásárra vinni el adni nem szabad. Vagy ami nagyobb: külső határra tsak Kapéllásra is, hogy valamely pénzetskét kereshetnénk, meg jelentés nélkül ki nem mehetünk. V. Az egész erejű gazda, aki uraság munkája miatt rá ér, el vetnet közülünk ötven kilát az három nyomáson, némellyek negyvent s 46-tot, a mint rá ér. A két marhások fél annyit. Szénát pedig leg jobb időben hét, nyóltz, kilentz közönséges szekérrel, a fél helyes gazdák fél annyit, és ha jó fű vagyon s a víz el nem boríttya, sarn yút is ollykor kaszálhatunk. VI. Az fellyebb említett erőszakos contractus mellett a taxás emberek így teszik robotájokat: akinek négy marhája vagyon, az esztendönek felét minden héten két nap marhával szolgállya, a más felét pedig az esztendőnek gyalogul, ingyen, két, két nap egy héten tölti le. E szerint mennek magok erejével a két marhások is. A jobbágyok, a kinek mitsodás ereje vagyon, olyannal a felét az esztendőnek minden héten három nap, a más felét pedig gyalogul minden héten négy, négy nap kénszerítétünk le szolgálni, a mint hogy ezek rovásra minden nap fel is rovattatnak. Vadnak közülünk ollyanok is, kiknél az uraság marhája vagyon, azért azok duplázzák a robotát, úgy, hogy a melly két ökrös jobbágynál az uraságé más két ökör vagyon, az egy héten négy nap marhával, más héten négy nap gyalog kéntelen szolgálni. Rováson kívül is vágynak szolgálattyaink, valamint a jobbágyoknak, úgy a taxásoknak is, úgy mint szüretkor szedés, vadászás, uraság épületinek, mint molnár, mészáros és kovács házainak reparatióji, feleségeink s gyermekeinknek rostállás, kender körül minden féle munka, három s négy darab fonálnak fonása, tallú fosztás és más egyéb aprólékos munkák, amint a szükség magával hozza. VII. Helységünkben két dézmát adunk az uraságnak és azt nem tsak
