Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
BEVEZETÉS
egyezik az 1770-es vizsgálat megfelelő kérdöpont jaival. A jelen kötet törzsanyagát az 1770-es investigatio alkalmával adott vallomások képezik: az 1767-ben felvetteket csak akkor használtuk fel, ha az illető településnek nem maradt fenn, vagy nem volt fellelhető az 1770-es vallása (ilyen Hejőcsaba és Óhuta, vagy is Bükkszentlászlő : ez utóbbinak két, némileg eltérő vizsgálata is fennmaradt 1767-ből), illetve, ha a korábbi vallás jelentősen eltért a későbbitől (s Diósgyőr, Parasznya és Sajóbábony kivételével jelentős eltéréseket is tapasztaltunk). Ha mindkét feleletet felvettük a kötetbe, akkor az elsőt A, a másodikat pedig B betűvel jelöltük. Három település -- Hangács, Hegymeg és Lak -- esetében az úrbérrendezés és következésképpen a vizsgálat is 1776-ban folyt le (hogy miért, nem kutattuk), tehát az ekkor készült vallásokat vettük fel a kötetbe. A vizsgálat kilencz kérdőpontját a Helytartótanács nyomtatott formában és három nyelven küldte meg a vármegyének (a válaszok egyébként, nem számítva Miskolc és Mezőkövesd 1767-ben felvett, latin nyelvű vallásait, valamennyien magyar nyelvűek); ezeket a nyomtatványokat a jelen bevezetés végén, a XI. és XII. lapokon helyeztük el. Ugyancsak nyomtatvány formájában küldte meg a Helytartótanács azokat a szempontokat is, amelyek szerint a IV. kérdőpontra vártak választ; e nyomtatványt a XIII-XVI. oldalakon közöljük . Az anyaggyűjtés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár őrizetében lévő fondokra terjedt ki (a Magyar Országos Levéltár illetékeseinek tájékoztatása szerint a Helytartótanácsi Levéltár Departamentum urbariale cimű állagában csupán a diósgyőri koronauradalom 1767. évi vizsgálatai lelhetők fel). A legfontosabb forrás a Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai című fond Acta politica című állaga volt (IV. 501/b.), amelynek XXII. számú iratsorozatában helyezte el a XVIII. század végi levéltárrendezés az összes, úrbérrendezéssel kapcsolatos iratot, mégpedig járásokként és ezen belül a települések ABC rendjében összegyűjtve. Az itt fel nem lel hető investigatiók után a Miskolci királyi törvényszék iratai című fond Úrbéri törvényszéki iratok megnevezésű állagában (VII. 1/c.) kutattunk, ahol legtöbbször a tagosítás korában, tehát a XIX. század közepén készült másolatát őrzik a lappangó eredeti investigati ónak. Végül volt olyan eset is, hogy a keresett investigatiót a
