Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA
V. Négy marhás gazda sem vethet fellyebb a cserépi határban lévő szántó földekben egy köbölnél, a tardi határban lévő szántó földekben a mit el vethet, azokkal edgyütt őszi és tavaszi vetés tészen 5 köblöt és leg fellyebb 3 szekér szénát kaszálhat. VI. Mint hogy mink minden meg határozás nélkül, gyalog és marhával szolgáltunk és minden héten Keresztesre, a postára, onnét levelekkel Vár a 11 y á r a , innét Edelénbe, 6 mértföldnyi földre tartozunk kétszer egy héten /:akár vannak levelek, akár nincsennek:/ és csak Pestre mind öszve számlálván /:az idén levéllel 5 embereink:/ szolgálatunkat, gyalog fáradtak, az marháinknak, egy egész ház helyes gazdának szolgálattya reá mehetett 10 4 napra, és ha többet mondanánk, nem hibáznánk szolgálatunkban: a midőn méltóságos urasság jelen vagyon, szüntelen két asszonyaink a várnál szolgálnak, mivel talpon állunk. VII. Mind határunkban, mind a tardi határban a mi életünk termett és terem, azokbul nem kilenczedet, ha nem nyolczadot adunk ki, úgy a szőllő hegyeinkbül, bárányokbul és méhekbül. Gróf Forgács idejében pedig mind ezekbül kilenczedet adtunk. A kender dézma hellyett ő nagysága cselédgyeinek és mester embereinek ágyat adni tartozunk. Ollyas adózást és ajándékot nem adunk. VIII. Puszta ház hely nincsen helységünkben. IX. Mink ugyan örökös jobbágyok nem vagyunk, ha nem a méltóságos uraság által szabad el menésünk meg gátoltatik. Signatum Cserép Várallya, 30. Maii, 1770. Fő bíró Varga András keze x vonása. T. bíró Orosz Mihály keze x vonása. Esküt Süket Márton keze x vonása és a többi esküttek. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 154. CSERNELY I. Törvényes urbáriumunk nincsen, nem is volt. II. Valamint hogy urbáriumunk, úgy contractusunk földes urainkkal nintsen. III. Földes urainknak kész pénzül semmi adózást nem tettünk, hanem