Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

inkbül és más dézmálni szokott terméssekbül méltóságos gróf Erdődi, Barkóczi eő excellentiájok üdéjében csak egy dézmát, az az tizedet adtunk, de már mostan 9-czedet és tizedet adunk, úgymint élettyeinkbü1 , borbul, bárányokbul, méhekbül; az apró dézma helyében kész pénzt fizetünk, a' mint az 2-dik punctumban mondottuk; a' 9-czednek és tizednek adássá ezen tekintetes nemes vármegyében szokásban vagyon a

1 földes urasságoknál, a' többi adózássokat pedig már le beszéllettük. VIII. Itten üres ház telek nincsen. IX. Mind szabad el menetelűek vagyunk. Signatum Serez, die 20-a Julii, 1770. Makó György keze x vonássá. Jakab Gergel keze x vonássá. Nagy György keze x vonássá. Extradâtu

m per me, praefatae possessionis juratum no tarium, Joannem Szabó m.p. /LS/ BAZmlt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 314. CENTER I. Urbárium ezen helységben nintsen. II. Sem contractusunk nincsen, sem praestatiók tűlünk nem exigáltatnak. III. Mint hogy nintsen egy gazdánál több köztünk, a többiek zsellérek vagyunk, nem tractá1 ta tunk különös adózással. IV. Határunkban s annak kitsinsége miatt nevezetes hasznot nem tudunk mondani, hanem sokszor az Hangony vize meg áradása miatt rétünkben és vetéseinkben károkat sokat vallunk. Réttyeinken sarnyút a végett, hogy kevés legelő mezőnk vagyon, nem kaszálhatunk. V. Egy gazda vethet el három nyomásban 14 1/8 köböl búzát és szénát három szekérrel kaszálhat, a többiek, mint hogy zsellérek, sem szántó földök, sem réttyek nintsen. VI. Az egy gazda 12 vonás forintot fizet minden rabotának és dézmának fel váltásáért, a két zsellér pedig valamely munkával segíti maga gazdáját a szállás adásért. VII. Az mint fellyebb meg van írva, egyik pénzzel váltya fel a