Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

BÉLAPÁTFALVA I. Múlt 1751-ik esztendőben költ s ki adott urbáriumunk vagyon. II. A felül említett urbárium által határunkban lévő urasság ma­jorságának végben vitelén kívül minden marhás gazda egész erővel, az gyalog kézi munkával húsz napokat szolgálni, azon kívül négy iga vonó marhás gazda két bétsi öli vágott fát, két marhás fél annyit két mélyföldny ire Egerben vinni, vadászni, az malmok körül dolgozni, leveleket vinni, az Hegy allyára szekereket adni, közönségessen két száz forintokat fizetni, az urasság tetzésseig életünkbül tizedet adni, sátoros ünnepekre egy őzzel, tojásokkal, tyúkokkal, vagy ezek helyett egy ártánnyal kedveskedni köteleztettünk, holott az előtt száz ötven rénes forintoknál többet nem fizettünk, húsz szekér fá­nál többet Egerben nem vittünk, határunkban lévő majorság körül lé­vő munkán kívül húsz kapásnál többet nem adtunk. III. Mostanában a felül írt urbárium szerént az két dézmán és ter­hes robotánkon kívül két száz rénes forintokat fizetni kíntelenítétünk IV. Határunknak egyéb hasznát nem tapasztallyuk, hanem hogy tűzi és épületre való fánk ingyen vagyon, malmunk helyben, közönséges szük ségünkre mint egy hat rövid szekér szénánk, és hogy a bor kortsma is a ki adott urbáriumunk szerént Szent Mihály naptul fogva Kará­csonyig az urasság által ki adatott. Olykor instantiánkra esztendőn­ként egy, két kementze meszek ki égetéssé meg engettetik. Káros fo­gyatkozásink azok, hogy marháinknak legelő mezeje nintsen, szomszéd határokban bérleni kíntelenítétünk, szántó földeink rész szerént par­tosok, kövessek, közönségessen soványok, negyedik, ötödik esztendőre trágyázni kelletik, gyakorta az szántó földeinket az ár víz el hord­gya, szőllő hegyünk nincsen, az várasok távul esnek tűlünk, a honnat kézi munkával pénzt kereshetnénk. V. Szántó földeinket s réteinket nem egy aránt bírván, ki miként közülünk ortássával szaporíthatta, vannak ugyan lakossaink közt né­melyek, kik 40, 44, 50 és 54 posonyi mérő életet is az három nyomás­ban el vethet, de vannak ollyanok is, kik 20, 25, 30, 34 posonyi mé­rőnél el nem vethet /többet/, ollyanok is vannak, kivált az fél ház hellyesek, kik tíz, tizen öt s tizen nyólcz posonyi mérőnél, az zsellyérek, kik gyalogul szolgálnak, öt, hat, leg felyebb nyóltz posonyi mérőnél többet el nem vethet. Szénát pedig leg jobb gazda is két, három rövid szekérnél többet nem kaszálhat, az fél helyes

Next

/
Thumbnails
Contents