Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

ként köböl alá való föld vagyon, tavaszt, mint hogy igen kevés az szántó földünk, nem vetünk, rétet pedig egy ház hely után két szekérre valót, sarjút pedig soha sem kaszálhatunk. VI. Mi mind ekkoráig szolgálatunkat az mind fellyebb meg mondottuk, bizontalan számmal tettük, noha három esztendőtül fogva terhessebben, mint az előtt. Nevezetessen pedig ebben az esztendőben az uraságnak szolgálattya olly renddel adatott ki, hogy már most minden marhás gazda marhájával, gyalog pedig kézi munkájával esztendőt által ötven két napot szolgálni fog, vagy pedig egy napi marhás szolgálat helyett négy marhás kézi munkával négy napot, a két marhás két napot, az házas zsellyér továbbá húszon négy napot, más házában lakos 12 napot, de mind eddig helységestül reá nem állottunk. VII. Mi ez előtt emberek emlékezetitül fogvást borbul, búzabul, méhbül s báránybokbul és minden féle termésekbül ez előtt csak tizedet adtunk, hanem két esztendőtül fogva mind kilenczedet, mind tizedet adtunk, melly kilenczednek és tizednek vétele az uraságnak más jószágiban is vétetődött. Ezeken kívül sátoros ünnepekre hol bárányt, hol madarakat viszünk, aratáskor pedig minden gazda egy csirkét, és akinek lúdgya vagyon, ludat is ad. VIII. Puszta ház hely helységünkben nincs. IX. Mi magunkat minnyájan szabad el menetelű lakosoknak tartyuk. Signatum Bánhorváth, die 3-a Julii, 1770. Fő bíró Balogh Péter és tanács Harnócz István, és tanács Jekkel János, Berentés Péter keze x vonása, Lőrincz János keze x vonása. BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 322. BÁNTAPOLCSÁNY I. Urbáriumunk nincsen, s nem is emlékezünk, hogy valaha lett volna. II. Valamint urbáriumunk, úgy contractusunk sem volt, nincsen is, s különös adózásink sem voltak eddig, az uraság teczése szerént tett adózásinkon kívül. III. Helységünk lakossai jobbára jobbágyok lévén, semmi adózáso-