Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

IX. Többnyire szabad el menetelűek vagyunk, vágynak egy néhányan közöttünk örökös jobbágyok is. Signatum Arnóth, die 10-a Maii, 1770. Fő bíró Gulyás István keze x vonása. Hites személy Makranczi András keze x vonása. Hites személy Nagy János keze x vonása. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 367. ÁROKTŐ I. Urbáriumunk nintsen, nem is volt soha. II. Nekünk a tekintetes nemes egri káptalannal, úgy mint földes urunkkal contractusunk sintsen, hanem minden szolgálat tételünk és adózásink eddig gyakoroltatott /:titulált :/ földes uraink tettzéséből és szokásból. III. A mi adózásunk a tekintetes földes uraságnak ebből állók, úgy mint minden pár vonó marhától egy rénes forint. Magok házokban lakó gyalog szeresek ötven egy krajcárt, a más házában sellérkedők 45 krajcárt fizetnek esztendőnként taxát, mely taxa a diaetai költség ki pótolására három esztendők alatt fellyebb rúgattatott 20 krajcárral, annak előtte pedig régi időben, minden pár vonó marhától egy vonás forintot és mint egy 20 esztendeje, hogy vonás forintból lett rénes forint. IV. Ezen helységnek jó téteményei az alatta folyó Tisza víz, melyben a kik közülünk halásznak, a mit Isten ád, azoké az halnak két része. Ezen víznek jó téteményéből osztnak, tudni illik hogy a szálfákat, a melyeket a szálasok el adni szoktanak, helyben kész pénzen meg vehettyük, tüzelni való kóró és gyékény vagyon határunkon, a Tisza mentiben, egy kompos malom is vagyon, a melly valamely segíttségünkre vagyon. Legelő mezőnk is kevés, három holnapi kortsmánk is vagyon a tekintetes uraság engedelméből, a mikor szabad bort hozni akar honnan az uraság pintzéjén kívül. A pályinka akkor is a tekintetes nemes káptalané. Lehet még kaszálni is imitt, amott helység szükségére 40 csilye szénát, a particularis nép kárával, úgy ha mikor az árvíz el nem rontya. V. Az hat ökrös gazda tartatik egy ház helyesnek, kinek nintsen