Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA
Pál keze x vonása. Papp István keze x vonása. Sípos János keze x vonása . BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 319. A R N Ö T I. Urbáriumunk nints, nem is volt, emlékezetünkre. II. Az mostani robota szokasbul inducáltatott ez előtt mint egy 26 esztendőtül fogvást, de annak előtte is sem contractus, sem urbárium nem volt, hanem az örökös jobbágy minden héten szolgált három nap ollyan erővel, a mitsodással volt, de sokaknál az uraság marhája volt, a taxások pedig, kik egész ház helyen laktak, esztendeig három rénes forintot, az fél ház helyesek annak felét fizették, azon kívül az uraságnak a szirmai réteken 12 öl szénát kaszálni, öszve rakni, bé hordani Szirma Besenyőben, korcsma árendában tartoztak. III. A kész pénz most is úgy van, mint annak előtte, hanem hogy annak előtte a jobbágyok nem adóztak, most pedig ők is szinte úgy egy rénes forintot és 30 krajcárt fizetnek fél telektül, de a ki egész ház helyesnek tartatik is, az sem fizet többet, mivel szinte annyi szántó földe van, mint a fél ház helyesnek. IV. Könnyebbségünkre tartyuk, hogy határunkban malom vagyon, nem kelletik ki járni. Hasznunkra volna az is, hogy mind Miskolcz, mind Szikszó városok közel lévén, szekerezéssel és kézi munkával pénzt kereshetnénk, ha reá érnénk. Szöllő hegyünk is vagyon, de az igen kitsiny és gyarló, azért kevés hasznot veszünk belőle. Káros fogyatkozásink pedig ezek: sem tűzi, sem épületre való fánk tellyességgel az határunkban nintsen. Határunknak kitsinsége miatt nem hogy heverő marhát tarthatnánk, de járó marháinknak is őszi és téli mezőt szomszéd helyen bélleni kéntelenítétünk. Réteink az határunkban tellyességgel nintsen egy néhány jobbágyoknak kaszáilóján kívül, mellyet szomszéd határban kéntelenítétünk pénzen bérleni, úgy hogy minden gazda ki öt, ki hat forintokon, sőt tízen is, hozzája kaptsolt egy, két napi munkán szerezne. Fogyatkozásunk az is, hogy az miskolczi határ épen kertünk alá gyön az vízhez, ahová mihelyest akármi úton, módon által mégyen jószágunk, fizettetnek