Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

így, ámbár minemű jó élettel vettyük is be, többnyire csak konkolyt termének. Magunk határában erdőnk nem lévén, kéntelenítettünk egy, két órányi járó földre mind tűzi, mind épületre való szükséges fát kész pénzen szerezni. V. Öszi és tavaszi vetés alá négy marhás gazda el vethet 6 köblöt egyen kívül, aki 10 köblöt mind őszit, mind tavaszt el vethet, ugar alá valót is annyit, kik kaszálhatnak két közönséges szekérre való szénát, sarjút pedig tel lyességgel nem. VI. Szolgálatot pedig valamint a gyalog szeresek, úgy a marhás emberek is kiki maga egész erejével mind marhával, mind gyalogul minden rend nélkül, valahová kívántatik, akár Pestre, akár Nógrádba, akár Miskolczra teszük. VII. Még ekkoráig mink borainkbul, élettyeinkbül, bárányinkbul nem kilenczedet, hanem tizedet adtunk, más egyéb ollyas adózást, vagy ajándékot sem kész pénzben, sem naturalékban nem tettünk. VIII. Egy puszta ház hely sincs helységünkben. IX. Helységünk lakosi nem örökös jobbágyok, hanem mind taxások és szabad el menetelűek. Signatum is possessione Andornak, die 13-a Junii, 1770. Extradatum per me praefatae possessionis juratum notarium Martinum Pelsőczy m.p. /LS/. Fő bíró Ballá János keze x vonása. Hites személy Székely István keze x vonása, Kis András keze x vonása, Mészáros István

y keze x vonása. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 154. A R L Ó I. Urbárium ebben a helységben egyik földes uraság jobbágyának sem volt még pedig /!/. II. Contractusunk az urasággal nem lévén, melly által valamelly praestatiók exigáltattak volna. III. Némelly földes úrnak jobbágyai közülünk az egész helyesek esztendőnkint 24 krajcárt, a fél ház helyes annak felét szokták fizetni .