Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

Fő bíró Tóth András keze x vonása. Hites Szilágyi Mihály keze x vonása. Szomolya Mihály keze x vonása. /Notario carent./ /LS/ BAZrnLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 402. SZALONNA I. Urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. Sok földes uraink lévén, némelyek közülünk, kivált az örökös jobbágyok, robotát teszünk szokás szerént, némelyek edgyezés képen a robotát kész pénzül fel váltyák, némelyek adóznak és robotáznak közülünk . III. Köztünk lévő lakossok, kik földes urokkal az robottáért is meg egyeztek, a dézmán kívül egy fél ház helytül 10 rénes forintokat, némelyek hat rénes forintot és 48 krajcárokat és robotát, némelyek, kivált a taxások, robotán kívül egy, két rénes forintot fizetnek emlékezetünkre. IV. Különös hasznainknak tartyuk, hogy épületre és tűzi fánk ingyen vagyon, kevés szőllő hegyünk, malmunk helyben, az helységnek ki lentz, tíz szekér széna ter m ő közönséges réttye /van/, s legelő mezeje marháinknak annyi, hogy másutt bélleni nem kíntelenítetünk. Káros fogyatkozássink azok, hogy az mely kevés szántó földeink vannak, azok soványok, harmadik, negyedik esztendőben trágyáznunk kelletik. Azt is káros fogyatkozásunknak tartyuk, hogy egy felől az Bóldva, más felől az Rakatza vize gyakorta réttyeinket, némely résziben szántó földeinket bé önti, iszapollya és el hordgya. Káros fogyatkozásunk az is, hogy közel hozzánk várossok nintsenek, a honnat kézi munkával magunkat segíthetnénk. V. Mint hogy helységünk határában az szántó földek és rétek emlékezetünkre nem voltak fel osztva, mostanában is egy és fél ház helyek után ki többet, ki kevessebbet bír, maga s eleje miként szaporíthatta, az szerént bírja és így a leg jobb egy ház helyes gazda ki ötven, ki negyven, ki harmincz, ki többet, ki kevessebbet a három nyomásban vethet el. Szénát hat és 8 szekérrel kaszálhat, azon kívül sarnyút is szoktunk kaszálni. VI. Vannak lakossaink közül, kik meg határozott napokat szolgál-