Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA
ugyan, de már mostanában minden féle nyers f'átul kemény büntetés alatt el tilalmaztattunk, mint hogy igen meg vesztegetődet.t. Határunkban, de többnyire egy mélyföldnyire járunk az malomban, mint hogy vízi malmunk tsak essős üdőben szokott forgani . Szöllő hegyünk is vagyon. Káros fogyatkozásink azok, hogy marháinknak elegendő mezeje nintsen, esztendőnk int bélleni kíntelení tetünk, annyival is inkább, hogy most folyó esztendőben egy darab marha járó földünktül földes asszonyunk által el tilalmaztattunk, a hol marháinknak itatása volt. Káros fogyatkozásunk az is, hogy szántó földeink partosok, soványok, gyakran az zápor esső el hordgya, kivált az partossabbakat harmadik, negyedik esztendőben trágyázni kelletik. Réteinket is az zápor gyakran bé hordgya. Várasoktúl távul esünk, négy, öt mélyföldnire, a honnat kézi munkával vagy máskint kész pénzt kereshetnénk. Az nemes militiának contractióban nálunk létit is terhesnek tartyuk, kivált annyibul, hogy földes asszonyunk cselédgyeinek is négy ágyat kelletik adnunk esztendőnkint. V. Kivált szántó földeinket nem edgy aránt bírván, nagyobb részint ortásbul állók, ki miként ortásával szaporíthatta, némely lakosok közülünk 100, 120, 140, 160 posonyi mérőt is el vethet az három nyomásban, némelyek 50, 60, 70, 80 posonyi mérőt, némelyek 20, 30 posonyi mérőt az három nyomásban el vethenek. Szénát pedig 5, 6, 7 rövid szekérnél többet nem kaszálhatunk, többnyire tsak két, három rövid szekérrel kaszálhatunk, sarnyút is a völgyes helyeken, amidőn az üdő engedi és marháinkkal meg nem étettyük, kaszálhat Link. VI. Kivált három esztendőtül fogvást hol marhával, hol gyalog hajtatván, robotánknak számát nem tudgyuk, úgy hogy ritka hét, melyben két, három nap az magunk munkájához láthatnánk és robottára nem hajtatnánk. Történik sokszor, hogy marhával is szolgálunk, utazunk, gyalog is ide haza hajtatunk, ami nagyobb, ünnepi napokon is vadászatra, szekerezésre hajtatunk, és ha valamelyikünk az parant sola tot el múlattya, tömlöttzel, vassal, veréssel sanyargattatunk. Aratáskor egy háztul, valameddig az aratás tart, hajtatunk, földes asszonyunk élettyeinek fel vételére minden háztul két ember. VII. Az király dézmáján kívül ekkoráig földes asszonyunknak ház után való földeinkből kilenczedet, ortvány földeinkből hetedet adunk, úgy nem külömben báránybul és méhbül kilenczedet, kukoritzá-
