Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

erejével, marhájával minden szántásban két nap, s. v. trágya hordás­ban szolgállyuk, ollykor szekerezést is teszünk. Gyalog pedig földes uraink szükségekhez képest szám nélkül szolgálunk. Ezeken kívül fe­leségeink is fonnak. VII. Öszi és tavaszi életünkből ekkoráig nyoltzadot adtunk föl­des urainknak és dézma csirkét, egyébb ajándékot vagy adózást nem teszünk . VIII. Helységünkben puszta ház hely nintsen. IX. Mind nyájan szabad el menetelűek vagyunk. Signatum Alsótelekes, die 9-a Junii, 1770. Fő bíró Szmugya János keze x vonása. Hites Kis Márton keze x vonása és Svadró Joseph keze x vonása. BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 366. ALSÚVADNA I. Urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. Valamint urbáriumunk nintsen, úgy contractusunk sintsen a job­bágyok részekrül. Hanem vadnak közzülünk némely pást helyeket bíró taxások, kik esztendeig való taxát 1 rénes forintot fizetnek és azon kívül tizenhat napokat szolgálnak, mellyeket kaszállásnak, aratás­nak idején kelletik le szolgálni. Mint egy tíz esztendőtül fogván kezdődött ezen fizetésünk és szolgálatunk. Ez előtt pedig 21 esz­tendővel egy rénes forintot fizetvén, semmit sem szolgáltunk. III. Valamint fellyebb meg mondottuk, hogy pást helyeken lakozó taxások egy rénes forintot fizetünk és azon kívül szolgálunk 16 na­pokat ez előtt múlt tíz esztendőktül fogván, az jobbágyok penig kész pénzül semmit sem fizetünk. IV. Helységünknek hasznait mi illeti, vagyon határunkon kevésbül álló szőllőtskénk, folyó vizünk, erdőnk és őrlésre való alkalmatos­ságunk, kevésbül álló szántó földünk és kaszálló rétünk is vagyon, az asszony Plati Imréné asszonyom engedelmébül az felső vadnaiakkal korcsma és malom, 's mészár székbeli hasznunk. De más rászrül káros fogyatkozásunkat a mi illeti, határunkban levő szántó földünknek és kaszálló rétünknek a partos helyeken kívül való nagyobb része lapá-

Next

/
Thumbnails
Contents