Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

VIII. Helységünkben semmi puszta ház hely nintsen. IX. Nagyobb része a lakosoknak örökös jobbágyok vagyunk, némelylyek taxások is vannak közöttünk. Signatum in possessio rie V élezd, die 30-a Junii, 1770. Fő bíró Jobbágy Mihály keze x vonása. Kövér Miklós keze x vonása, kövér Márton keze x vonása. Szabó György keze x vonása. /LS/ /Non habent notarium./ BAZmlt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 363. S Á L Y I. Nékünk semminemű urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. A' tekéntetes földes urasággal 1748-dik esztendőben 12 napi szolgálatban eggyeztűnk meg, azon contractus szerint eggy esztendei szolgáltunk, de azután következendő esztendőkben ideig csak szokás szerint, és mikor mi szükséges dolga az uraságnak magát elő adta, azt mind véghez vittük. Ezen szokás szerint való szolgálat mint egy huszonegy esztendőktől fogvást vagyon, most sem urbáriumunk, sem contractusunk nincsen, a' szolgálaton kívül semmit az uraságnak nem adózunk. III. A' tekéntetes földes uraságnak semmit sem adózunk, hanem szükséges dolgaiban szolgálunk. IV. A' tekéntetes uraság grátiájából interveniensek accomodatiójára vagyon az uraság kortsmájából pénz nélkül húsz vonás forint ára italunk. Közönséges helység réttye tíz szekér széna termő, szán tó föld negyven posonyi mérő alá való. Vagyon szőllő hegyünk, jó és hasznos folyó vizünk, azon malmaink, az helységben és kívül nem messzire, marha legelő földünk, tűzi fánk, commissio mellett épületnek való is. Fogyatkozásunk pedig ez, hogy szántó földeink partos helyen lévén, a' zápor essők miatt vetéseinkben gyakorta károkat szenyvédünk. y. Az egész ház helyes gazdák közzül némelly őszit és tavaszit el vethet harmincz posonyi mérőt, más húszat, némely kevessebbet is /:mivel ortvány szántó földek is vágynak:/, a' ki többet ortott, annak több vagyon, ki kevessebbet, annak kevessebb. A' rétek is