Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

SAJÓVÁMOS I. Mostan élő emberek emlékezetire urbárium nem volt, 's nintsen i s . II. Urbáriumra nem emlékezvén, contractusra sem menvén, a mostani gyakorló robota tsak szokás szerint hozatott bé, és emlékezetünkre mindenkor a szolgálatot e szerint tettük a méltóságos uraság részire. III. Az egész ház helyes gazdák közöttünk három rénes forintokat, a fél ház helyesek egy rénes forintot és 30 krajcárokat, a pástos ház helyen lévők némellyik 45 krajcárokat, némellyik pedig 30-at fizetnek a méltóságos uraságnak esztendőnkint, ezt pedig emlékezetünkre mindenkor e szerint fizettük. IV. Ebben mondhattyuk hasznunkat, hogy magunk határán kevés szöllő hegyünk vagyon. Rétünk, a ki találtatik vagy tartatik jó gazdának, három 's négy német szekér széna termő, alább valóknak kettő, egy 's fél. Malom határunkban nem találtatik, hanem két 's három óra folyása alatt tartó földnyire találunk. Ezen kívül közönséges haszonra czélozó, egy néhány német szekér széna termő falu rétünk is vagyon. Fogyatkozásink : szántó földeink trágya nélkül keveset teremnek. Réteinket leg többször az árvizek miatt nem használhattyuk. Épületre fánk nintsen, messze határokrul pénzen szerzünk, tűzre alá való cserénk, még a gyökerét is ki ásni kénteleníttetünk. Marha legelő pástunkkal kéntelenségből kevés marhánk részire meg kelletik elégednünk. V. Jóllehet szántó földeink három nyomásban vágynak, mellyekben is fél ház helyes gazda szorosan tíz köblöt el vethet. Széna kinek mint terem, fellyebb meg íratott, de sarjút ritkán kaszálunk, sőt vágynak, a kik soha sem kaszáltak. VI. Tett robotánknak száma nem tudatik, hanem a midőn hajtattunk, akár Inántsra kapálásra, szántásra vagy más dologra, marhával és gyalog mindenkor a parantsolat szerint tselekedtük. Ha messze kívántatott, vagy Tornára, magunk ereje nem győzvén, öszve fogtunk, melly is /:mivel az 52 napi robotát fel nem válaltuk:/ akármi némű hosszú utunk is, robotéban bé nem vétetett a jövet és menet. VII. Mind ez ideig dézmát tizediket attuk, miolta a mostani mél-