Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA
az ház helyben, kevessebbet vetnek. Hasonló képen fél ház helyes gazda öt szekér szénát kaszálhat. Sarnyút határunknak sovánsága miatt nem kaszállunk. VI. Ki vévén egy néhány lakossainkat , kik földes urokkal meg alkudván, robottájokat kész pénzzel /:amint fellyebb is meg vallottuk:/ váltyák fel, minnyájan tetzések szerént földes urainknak robotázunk, értékünkhöz képest ki négy, ki két marhával, az marhátlanok pedig gyalogul szám nélkül hajtatunk, és így menetelünk és jövetelünk bé nem vétetödik. VII. Ez előtt két esztendővel minnyájan minden féle életünkbül tizedet attunk. Hanem két esztendőtül fogva lakossainknak mint egy fele részit földes urok hetedén dézmálta, más része ki az régi mód szerént tizedet, ki hetedet, ki szemül dézmáltatik, azon kívül minden bárányt három krajcárral, egy gedót 1 1/2 krajcárral váltunk fel. Dézma tyúkért minden gazda és zsellyér hat krajcárt fizetünk. VIII. Helységünkben egy puszta ház hely sintsen. IX. Vannak közöttünk némely örökös jobbágyok is, de többnyire szabad el menetelűek vagyunk. Signatum R. Szend, die 18-a Maii, 1770. Fő bíró Fetske György keze x vonása. Hites Tyukodi János keze x vonása és Nagy Istvány keze x vonása. /Notario carent./ /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 399. RUDABÁNYA I. Törvényes urbáriumunk nincs, nem is volt. II. Hellységünk lakossai rész szerint örökös jobbágyokbu1, rész szerint szabad el menetelűekből állók, az jobbágyok robotán és desman kívül semmi adót kész pénzül nem adnak, hanem a szabad el menetelűek régi be vett szokasbul földes urainknak adózunk. III. Valamint az előtt, úgy mostanában is a szabad el menetelűek rész szerént két rhénes forintokat, rész szerént egy rhénes forintokat esztendőnként a földes uraságnak fizetnek. IV. Határunknak különös hasznát abban tartyuk, hogy marháinknak