Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

ugyan még ekkoráig a méltóságos uraság által az harsányi erdőbül ingyen engedtetett. Az esztendőnek semmi részében még ekkoráig a korcsma árulás nem volt szabad. Az helység közönséges szükségére sem földünk, sem rétünk ingyen nintsen, hanem a méltóságos uraságtul adattatott e' végre egy egész déserta házhely, de ennek is haszon vételeért fizetünk kész pénzt 10 rénes forintot, s azon kívül az utánna való földekbül mind a két dézmát is ki adgyuk. V. Már a második kérdésre tett feleletünkkel ez iránt is meg feleltünk. VI. Ugyan az második kérdésre adott feleletünkbül ki teczik, /hogy/ egy egész vagy fél ház hellyes gazda hány napi robotát végbe vinni tartoznak. VII. Mihellyest ezen pusztát meg kezdettük szállani, leg ottan őszi és tavaszi termett élettyeinkbül, úgy bárányainkbul nem csak kilenczed, de a tized is ki vétetett in natura a méltóságos uraság által, noha míglen ezen helység puszta volt, csak tized vétetett az vetésekbül, csak méltóságos Barkóczi püspök eő excellentiája birtoka alatt is. Már most a kukuricza, kender, lencse, borsó és kerti esendő dézmáért is veteményekbül kész pénzt fizetünk. VIII. Az mostani meg szállásunkkor a melly ház hellyek ki méretettek, azokon kívül több ház hellyek még nintsenek ki mérve. IX. Örökös jobbágyok nem vagyunk, ha nem szabad el menetelűek. Signatum in X-tes Püspöki, die 7. Junii, 1770. Fő bíró Jurácsek András keze x vonása. Vincze Istvány hites személy keze x vonása. Gulyás Istvány hites személy keze x vonása. Expeditum per me, juratum loci notarium Joannem Foltin mp. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 298. K I R Á L 0 I. Mintegy 17 esztendeje publicáltatott egy urbárium az uraság részéről Mercsén, minden helységünkben lakos gazdák előtt, de az akkor írásban, sem azdltától fogva kezünkben nem adatott. II. Semmi contractusunk az urasággal nintsen.