Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

dani, tovább a' malmok árkait tisztítani, ezeken kívül tekintetes özvegy Almásiné és Fáy Lászlóné asszonyaink részekre feleségeinkkel fonyattatni és minden földes uraságnak kender földeinktől egy, egy zsákot adni, vagy az helyet egy egy máriást adni köteleztettünk , IV. Nem igen régen szőllőt plántáltunk, s jövendőben s esztendőnkint abbul nagyobb, nagyobb hasznot várunk, tűzi és épületre való fánk a' földes urak engedelmekbü1 határunkban lévő erdőbül telik ki, marháinknak is legelő mezeje, mind magunk táplálására, úgy barmaink itatására helységünkön által folyó és hegyeinkben eredett eleven forrás, malmot hajtó vizeink vadnak, a' melyen is mind bent a' faluban, mind kívül az határban alkalmatos malmok vadnak. De ellenben az szántó földeink partos helyeken fekvén, soványok és élelmünkre kevesek, mivel egy köböl alá való vetés után csak négy, öt, leg felyebb hat kereszt életünk szokott termeni, az honnét többnyire Miskólczon s Daróczon teendő s azért adni szokott napi számmal segíttyük magunkot, s abbul füzettyük adóinkot. V. Itten leg fellyebb a' négy marhás emberek közzül ketten találkoznak, a' kik őszi és tavaszi vetést tizen két kila alá valót tehetnek, többnyire a' többi négy marhás emberek B, 6 kilát vethetnek, a' gyalog szerű emberek kettőt és edgyet. Szénát is egy, két, három s leg fellyebb négy szekérrel kaszálhatunk, sarjút pedig kaszálni nem szoktunk s nem is lehet. VI. Minthogy robotálásunknak szabott rendi nem volt, és a' tekintetes földes urak szükségei hol többek, hol kevesebbek adták elől magokat, és hány napra ment légyen esztendőnk

int, számot nem tartottunk reája, meg határozni nem tudgyuk. VII. Miólta emlékezünk, nem kilenczedén, hanem tizedén dézmáltak itten az földes uraságok, mivel itten nincsen ususban a' király dézma, a' tizedet pediglen ki adgyuk minden némű gabonánkbul, ki vévén a' kerti veteményeket, úgy nem külömben már most szőlleinkből, bárányok és méhekbül tizedet adunk, más egyébb ollyas adózásunk nincsen, taxát sem füzetünk, hanem a' jeles ünnepekre ki, ki közülünk a' maga földes ura részére az nagy erdőre vadászni ki menni tartozunk. VIII. Semmi puszta ház hely nem találtatik ezen helységben.