Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

is szolgálunk, hanem csak taxát fizetünk. VII. Erre is csak úgy felelünk, hogy mivel nincsen is mibül adjuk a' kilenczedet, sem tizedet nem adunk, nem is adhatunk. VIII. Puszta ház hely épen nem találtatik. IX. Mindnyájjan taxások lévén és szabad elmenetelűek, 's nem jobbágyok. Signatum Papi, die 6-ta Julii, 1770. Én előttem Széles János x. Én előttem Lévai János x. Én előttem Tóth Mihály x. Én előttem Magyar András x. Extradatum per me Stephano /!/ Pap juratum nótárius /!/ /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 269. HEJÖSZALONTA I. Nincsen urbáriumunk. II. Mi, az asszony Nagy Ádámné asszonyom taxásai contractus szerint szolgálunk, és minden adózásunk marhával 23 napi, gyalogul pedig kilencz véghez vinni szokott szolgálattal pótolódik le. III. Azok részekrül, akiknek szolgálatokrul contractusok nincsen, adózások kiváltképpen állónak a taxa fizetésbül, úgy mint: minden lakos fizet esztendőnként a belső telektül és háztul hét, hét márjást a compossessor uraknak, a mely eleitül fogva itten be vett szokás volt. IV. Kevés legelő mezőnk vagyon, szőleink az emődi és nyéki hegyeken fél órányi járású földön, az holott napi számmal pénzt, és Miskolczon, a mely két mérdföldnyire vagyon tűlünk, kereshetni alkalmatosságunk vagyon. Csabai, ládi és ónodi malmokban járunk őrölni. Ellenbe elég fogyatkozása határunknak, hogy erdei, nádgya avagy egyébb gazzá nincsen, a melybül tüzelhetnénk. Szántó földeink, akik vannak is, kevesek, soványok. Korcsma árulás sem engedtetik az esztendőnek legkisseb résziben is. Se szántó földünk, se rétünk nincsen a helység közönséges szükségére. V. Három nyomásban, Nagy Ádámné asszonyunk nevezetessen, részén való egy egész ház heles gazdának a szántó földeiben belé megyén