Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)

A jegyzőkönyv szövege (tartalmi kivonatok)

megmondotta neki, hogy menjen ki, de nem ment, hanem részt vett ama birtokokban a törvénykezésben; -- Nagymihályi Sandrinus azt mondotta, hogy ő is kimegy, mivel nem tudja a dolgot jól meggondolni: de nem ment ki, hanem azt mondotta, hogy "nem te vagy az, aki engem maga elé tudna idézni"; -- akkor, amikor az ítéletet kimondták, a törvényes ispán nem volt a hivatalára felesküdve, s nem értett egyet az ítélettel a teljes vármegye ; -- a vármegye közönsége csupán részben volt jelen a közgyűlésen."^ 140. (1.31.) Rákóczi Mihály (idem, lásd az előző bejegyzést) eltiltotta Butkay Klára asszonyt, néhai Rákóczi István (egregius) özvegyét attól, hogy részenként szétszórja a birtokokat: mégpedig azon az okon, hogy a nevezett özvegynek a Zemplén vármegye közgyűlésében tett vallása ürügyén egyáltalán nem lehet senki idegent sem beiktatni a mondott birtokokba, mivel azok a törvény szerint őt illetik meg és nem a nőágat. 141. (1.32.) Rákóczi Mihály (idem, lásd az előző két bejegyzést) eltiltotta Körtvélyessy Györgyöt és házastársát, Anna asszonyt attól, hogy Anna asszony anyjának a vallása ürügyén birtokolják azokat a birtokokat, hogy sertéseiket azokra a birtokokra bocsássák makkoltatni és azokkal a makktermést felétessék, mivel sohasem volt és nincs is semmiféle birtokjoguk azokban. 142. (1.32.) Vitányi Boldizsár (nobilis) protestációt terjesztett elő Csobági Ilona asszony, néhai Vitányi János özvegye ellen, mivel a nevezett özvegy három esztendővel ezelőtt némely gonosztevőt küldött reá, s ha csak a szomszéd birtokosok meg nem védelmezték és meg nem szabadították volna, azok meg is ölték volna öt. A rablók neve Valkó Ambrus és Huszti Ambrus volt. -- Wiczmándy Lajos is megerősítette ezt, mondván, hogy amikor ő még Tokaj várában tartózkodott, az asszony kért tőle valamilyen gonosztevőket: ó azonban azt tanácsolta neki, hogy ne cselekedjék ilyet. 143. (1.32.) Pelejthey 8álint protestációt terjesztett elő Herestyén Gáspár szolgabíró ellen, azért, mert a nevezett szolgabíró az ő Pelejtéről való jobbágyát: Szálai Pétert Gálszécs oppidumban ugyanazon oppidum ispánja által elfogatta, majd miután szabadon engedte, a mondott jobbágy elszökött, s őt e szökés miatt száz forint nagyságú kárvallás érte.