Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)
A jegyzőkönyv szövege (tartalmi kivonatok)
736. (1.111-112.) Haraszthy Balázs a vármegye által kiadott megbízólevéllel a következőket terjesztette elő Herédy Péter érdekében Szemere Demeter ellen: a legközelebb elmúlt Karácsonykor (1558. december 25-én) Szemere Demeter hatalmasul rátört Herédy Péter egyik jobbágyának, a Legyesbénye possessióban lakó Csemper Péternek (providus) a házára, ott a mondott jobbágyot elfogatta és kemény fogságban tartotta, ameddig neki tetszett, majd arra kényszerítette, hogy szabadon bocsájtása fejében adja át neki az ugyanottani szőlőhegyen lévő szőlőjét. Az ottani jószágokban pedig Kaky Erzsébet asszony, Herédy Péter házastársa a legközelebbi vér szerint való rokon, aki meg is vásárolta a mondott szőlőt Csemper Pétertől. Sőt, amikor ezen szőlő ügyében a mondott possessio helyszínén törvényt szolgáltattak, a törvény Kaky Erzsébetnek ítélte a szőlőt, Szemere Demetert pedig még a nevezett jobbágy fejváltságában is elmarasztalta. Szemere Demeter azonban a vármegye törvényszéke elé fellebbezte meg az ügyet, s amíg a fellebbezés tartott, eladta a szólót: ezzel pedig a mondott Kaky Erzsébetnek 40 forint kárt okozott. 737. (1.112.) János deák (litteratus) Szemere Demeter érdekében és Herédy Péter ellen a következőket válaszolta: a nevezett Szemere Demeter megtudta, hogy amikor Herédy Péter az őfelsége ellen lázadókhoz csatlakozandó, Szerencs várába utazott, akkor azért is ment, hogy a szerencsétlen árváktól elzálogosítsa és elidegenítse azok birtokrészeit és birtokjogait. Az a dolog tehát, amely miatt a per folyik, nem más okból történt, hanem azért, mert Szemere Demeter, mint az árvák gyámja, nem akarta, hogy a jószágok szétszóródjanak, amelyeknek egyébiránt örökösödési jogcímen ő maga is várományosa. Bármi is történt tehát, az nem hatalmaskodás volt. 738. (1.112.) A vármegye közönsége Herédy Péter és Szemere Demeter perében (lásd az előző két regesztát) a következő ítéletet hozta: Szemere Demeter a nevezett jobbágy, Csemper Péter (providus) fogságba vetése miatt marasztaltassék el hatalmaskodás vétkében és fizesse meg a jobbágy fejváltságát. Ezenfelül az okozott kárért fizessen 40 forintot, vagy kevesebbet, annyit tudniillik, amennyire a pernyertes fél esküt mer tenni.^ ^ 739. (1.112.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: ha Tarkányi Miklós azt a jobbágyot, akit Vékey Ferenc a vármegye
