Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1705 (Miskolc, 1990)

A szerkesztő előszava

csak eleget. Deák Ferenc ezredeskapitány például felesége betegsége miatt nem jelent meg a felszólításra sem a fejedelem táborában, így Rákóczi volt kénytelen hírvivőt küldeni ismételten hozzá, írásban közölve az utasításokat. Sok volt a panasz a katonák garázdálkodása miatt is. Figyelmet érdemel e vonatkozásban Sárospatak panaszlevele. A katonaság az ellátatlanság miatt háborgott. Vannak segélykérő levelek is. Egy Tállyán lakó megrokkant katona, aki még Thököly hadában Munkácson strázsamesterként szolgált, majd követte fejedelmét Törökországba is, s onnan tért haza, 15 tallér segélyt kapott kérelmére Rákóczitól. Ujfalussy János rangot, vicekapitányságot kért a fejedelemtől, s indoklásul felsorolta addigi haditetteit, elsősorban a zempléni harcokban való helytállását. A hadiszerrel való ellátás témaköréből is megemlíthetünk néhány példát: Zemplén vármegye ágyúkerekeket készíttetett ágyúk szállításához. Rozsnyón rendelték meg többszáz lóding (tölténytartó) készítését. A kassai ágyuöntőház tevékenységéről és a pénzverésről is több levélből értesülünk. Lányi Pál részletes jelentése Rozsnyóról a salétromfőzésről és puskaportörésről is figyelmet érdemel. Vannak adatok várakról is. Megtudjuk, hogy Boldogkőben mindössze nyolc főnyi őrség maradt. Szendrő épületei pusztultak, s parancsnoka szerint kevés az őrség és a hadiszer. Rákóczi szerint azonban elfoglalása óta onnan semmit el nem vittek, tehát ameddig a kurucok ellen tartani tudták védői, szükség esetén ugyanakkora kitartás a kuruc őrségtől is elvárható ellenséges támadás esetén, s annyi elégséges. Szepes várát elsősorban az időjárás pusztította. Tokajt viszont a fejedelem parancsára rombolták le, melyre vonatkozóan több levél is fennmaradt. A várból elszállították többek között a Krokodilus nevű ágyút. A rév őrzésére tíz öreg hajdút hagytak meg. Ugyanakkor a lúci révet hatan vigyázták. A katonai ügyek mellett a gazdálkodási témák képviselik a dokumentumok másik sorozatát. Különösen sok levél kapcsolatos a borgazdálkodással, borkereskedelemmel. A fejedelem, munkájuk fontosságára való tekintettel mentesítette a személyes hadkötelezettség alól a hegyaljai vincelléreket. Intézkedett az aszú hamisításának meggátolásáról, stb. A sókereskedelem és a tiszai tutajokon történő sószállítás, a tokaji italmérési jog szabályozása, a Rákóczi-birtokok lótartása, a szádvári uradalom jövedelmeinek összeírása - néhány kiragadott példa a sok közül. A Hegyalja 1670-1700 közötti történetének krónikása volt Babocsay Izsák. Életének 1700 utáni szakaszáról alig-alig tudunk valamit. Éppen ezért különösen értékes Szentiványi Mihály prefektusnak Mádról 1705. március 27-én II. Rákóczi