Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 (Miskolc, 1989)
Kegyelmednek kötelessen szolgáló sógora Vay Ádám. P.S. Ezen órában levelemet elvégeztetvén, vettem Kegyelmed utóbbi levelét, arra való nézve ha szintén bejő is Kegyelmed a táborra, illy diposítióval hadgya Lányi uramot a portörőmalom iránt, hogy semmi defectussa ne legyen. /Kívül rávezetve:/ Anno 1704 die 8. Januarii. Praefectus Domini Capitanei Aulae Marschalchi Litterae sunt praesentate in Oppido Nagy Rőce super administratione necessariorum ad molam pulveriis nitrii et revisione Ductoris Michaelis Ardaj. 69. Tokaji tábor, 1704. január 7. Dajka Ádámné Gundelfinger Krisztina panaszbeadványa: a fejedelem már egyszer visszaadat ni rendelte az édesanyja szőlőiben termett bort. De 5zalay Pál" már más beosztást kapott az új tisztek pedig nem tudnak az uta sításról. Intézkedést kér, mert Csábrágról szabadult férjével együtt nyomorognak. A döntés: Szilvássí István tállyai udvar"b~író rendezze az ügyet. Eredeti. OL G. 19. RSzL II.2.f. / Külső címzés :/ Az Méltóságos Fejedelemhez Felső Vadászi Rákóczi Ferenc nagy jó Kegyelmes Urunkhoz ő Nagyságához alázatos instantiája Gundelfinger Kristinának. Kegyelmes Uram. Hogy Isten Nagyságodat sok szegény özvedgyeknek, árvának s igyefogyott gyámoltalanoknak szerentséjekre boldogítván, fegyverét szerentséltesse, szívessen kívánom. Mivel édes Kegyelmes Uram Szalay Pál uramnak kegyeimessen parancsolta vala, édes anyám szőlleiben termett boraimnak dolgát eligazítván resignálni, jól tudgya Nagyságod Kegyelmes Uram, hogy Szalay uram régen már Nagyságod kegyelmes" parancsolattjábul hol légyen, itt mások, a kik őkegyelme helyében vadnak, tehát az Nagyságod kegyelmes parancsolattjára semmit nem cselekedtenek. Már elunván a sok szükséget és mezítelenséget, kéntelennítettem újjobbann is, mint nekem szegénynek Kegyelmes Uramhoz Nagyságodhoz folyamodnom, az Istennek nevében is reménkedem, mint nagy jó Kegyelmes Uramnak Nagyságodnak, ne szenyvedgyek mind édes urammal edgyütt annyit, ki is nem régen Csábrágbúl szabadulván, nagy károkat és sebeket szenyvédvén, Nagyságod kegyelmessége nélkül semmiképpen nem épülhetünk. Méltóztassék csak nem másnak,
