Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 (Miskolc, 1989)
Primus testis Nobilis Stephanus Munkácsi, curruum magister Celsissimi Domini Principis, annorum circiter 36., juratus et examinatus fide mediante fassus est. Ad i mum punctum. Kegyelmes Urunk 5 Nagysága tarcali kultsárátul hallottam, hogy Keresztes Sámuel nevű commissarius, mentül szebb s kövérebb vágók voltának, azokat hajtatta Keresztúrba maga házához szolgája által, egyszer kettőt, másszor hármat. Ad 2 dum ' Tudom nyilván, hogy a marháknak fagyát s borit Domonkos Ferenc nevű commissarius maga hasznára fordíttja, hallottam is, esküvéssel is, hogy mondotta, azokat másnak nem engedi, mert azért szolgál. Ad 3 tium nihil. Secundus testis Nobilis Ladislaus Turántzki pro tempore Claviger Celsissimi Domini Principis Tarcaliensis, annorum circiter 30., juratus et examinatus fide mediante fatetur ad 1. et 2. Láttam szemeimmel, mikor a Keresztes Sámuel uram szolgája egyszer 3 kövér tinót hajtott, mászszor azután kettőt, melylyeket is a Keresztes uram házához hajtott Keresztúrba, kérdettem a szolgátul, miért hajtja el a táborrul, azt felelte, más teheneket fog adni az uram érettek. Coeterum nihil. Tertius testis providus Sebastianus Krasznai claviger Celsissimi Domini Principis, annorum circiter 27., juratus et examinatus fide mediante fassus est ad 1. Tudom nyilván, hogy mikor 25 vagy 26 szekér abrakot hoztak volna a táborra, mindeniken többire inkább lévén ketrecekkel Urunk konyhájára való marha, azok közzül Domonkos Ferenc és Keresztes uraimék 5 vagy 6 ketreccel elvettenek, kit ispán számára, kit másuva mondván hogy adgyák. Item ad 2 dum ' Hallottam a munkácsi kultsártul, látta szemével, hogy egyszer 3, mászor 2 szép kövér marhát hajtottak a commissarius uraimék tselédi haza magok házához. Quartus testis strenuus Michael Békési, lanius castrensis Celsissimi Domini Principis, annorum óirciter 40. Juratus et examinatus fide mediante fassus est ad 1. Tudom, hogy mikor az elmúlt szeredán vágóért kiment volna a mezőre, a Gömör vármegyei marhákat őrző pásztortul kérdettem volna, hova lett a java ennek a marhának, s azt felelte, hogy a cómmissáriusok választották ki, de hová tették, nem tudta mondani. De coetero nihil.
