Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 (Miskolc, 1989)
dolgokat, most jövendőbeli alleviátió helett más Nemes Vármegyéről maradandó terhének proportionata limitátióját fö.llvehessék. Ad interim így köllöt praeter propter az soldosok seregeit az Nemes Vármegyékre repartiálnom, az mint ösmérhettem, mellyik Nemes Vármegye bőveb légyen nemesi jőszagbul, mert az katona rendet ahoz köll szabni, a kitül proveniál statutiója. Vagyon elég Nemes Vármegye, kinek nagy a portája s kevés a nemessé, e converso másut kevés a porta, és igen sok a nemes. Kiteccik, hogy nincs most is rövidségek ezen földhöz képest az fölljebb való Nemes Vármegyéknek, csak ebből is, midőn remonstráltathatik, hogy amazok töb portábul állók, mégis kevesseb seregre limitáltattak. Legyen azért pro exemplo: Posony Vármegyének vagyon 320, állít 11 sereget, s meg is van; Nitrának Barssal edgyütt 498, állít 12 compániát, kitölt az is; Trencsánnek, Túrócnak, Árvának, Liptónak 407 1/2, állít 10 compániát et sic per consequens. Ellenben Abaújnak, Sárosnak, Zemplénnek és Ungnak 553 és 1/2 portája után miért nem állíthat 12 compániát, mikor ezeknél 100 portával is bővebbek. Nem külömben Tornának, Szepesnek, Gömörnek, Borsodnak és Hevesnek, kik hasonlóképpen egy ezerre concurrálnak, 470 1/4 porta után nem telhetik-e ki? Nagyságod bölcs ítíletire hagyom. Alkut éppen nem lehet instituálnom a Nemes Vármegyékkel, mert legelsővel is végezvén, mingyárt előjön az prooortió, kit az facultásokbul köllene eruálni valamennyi lesz, a többi kiki exemplificálván attól, nem nyernék egyebet az edgy üdőzésné.l, de mindezeket az Nemes Vármegyék közt igasságossan observait taxák rendi facilitálhat, s job idaeát nem is látok, a mint kiteccik az inclusábul. Kérem azért alázatossan Nagyságodat, ha van is valami kérdés az Nemes Vármegyék közt, csak méltóztassék helbe hadni az öszvevetet ezerek rendit, könnyű modalitással kihozom én az edgy-egy ezerre concurráló Nemes Vármegyék közt való proportiót, midőn confrontáltatom / Többi hiányzik./ 228. Mocsonoki tábor, 1704. decembe r .7. A fejedelem tájé koztatja Borsod megyét a nagyszomb aT i'ciTtavesztesről. A ve reség azonban nem volt súlyos, s helyrehozatalához újabb erő feszítésekre ösztönzi a megyét.