Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 (Miskolc, 1989)

attyoktól reájok devolváltatott jószágoktól priválni. Annakokáért Kegelmed praefectus hívünk lévén, az jószágot ha szinte Usz Ferencnek más jószággal edgyütt oda cedáltuk volna is, nem külömben lőtt, hanem* cum reservatione et sine cessione juris alieni. Kegyelmed azért ezen parantsolatunkat vévén, az említett portiót az többitül sequestrállja, adja ezen Instans fél kezében. Nec secus facturus. Coeterum eundem foeliciter valere desideramus. Ex oppido Gyöngyös die 26. Mensis Mártii Anno 1704. Franciscus Princeps Rákóczy m.p. Secretarius Joannes Pápay m.p. Generoso Petro Szirmay, Universorum bonorum Fiscalium in Inclytis Comitatiubus Abaújvariensi, Borsodiensi, Tornaiensi existentium Praefecto, Fideli nobis dilecto. P.S. Par delegatae commissionis. Mint hogy állapotomhoz képest járulván hozzám egynehány rendbéli parantsolattja a Méltóságos Fejedelemnek, kit indilate effectuálnom kelletik, kihez képest azon eörösi portiónak Visolyi János Dejákné Aszszonynak leendő sequestrátióját, ha Visolyi János Dejákné Aszszonyomtúl requiráltatik, hogy Nemzetes Vitézlő Gyulay Sigmond Uram Kegyelmes urunk ő Nagysága parancsolattja szerint mindenekben procedálván, vigye végben, őkegyelmére subdelegálván. Actum Szikszó die 30. Mensis Április Anno 17o4. L.S. Szirmay Péter m.p. Inquisitio. Pro parte ac ad instantiam Nobilis dominae Evae Szilágyi Egregii Condam Joannis Visolyi Relictae Viduae die et Anno superius denotato peracta sequentis est tenoris. De Eo Utrum. lmo. Tudja-é az tanú? hogy Néhai Szilágyi Lőrinc Uram mind maga életében, s mind halála után leánya, Szilágyi Éva Aszszony az eörössi portiőjokat békességessen bírták mindaddig, amíg Szilágyi Lőrinc Uram halálájért az Nemes Szepesi Kamara el nem foglalta. 2do. Tudgya-é az tanú? Eörösön hány curiális, vagy paraszt fundust és annak határán hol és mit bírt említett Szilágyi Lő-