Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A villamos

város kölcsöntartozási számláján már most jóváír, holott a meghosszabbítás, illetve az ennek folytán adott jog a koncessziónak az alapszerződés értelmében 1957 év végén bekövetkező lejáratán túl kezd csak érvényesülni."^ - hangzott a polgármesteri magyarázat . A koncesszió meghosszabbításának árúba bocsátása és a részesedés új módjának meghatározása mellett volt még egy lényeges pénzügyi kérdésre vonatkozó pontja a szerződésnek. Tíz évre visszamenőleg újra számolták a városi hasznot, és a tröszt vállalta a különbözet kifizetését. Ettől utólagosan annyit remélt a város, hogy a koncessziós 2,5 millióval együtt fedezi majd a tröszttel szemben fennálló 4,3 milliós tartozást. A számítás nem vált be, perre ment a város és a tröszt. Ennek a pernek 1947-ben az államosítás vetett véget. A városi villamos megépítésével egy időben merült fel a terv a Diósgyőrig menő vonal megindításáról, megvalósítására azonban 12 csak 1905-ben került sor. Első lépés a minisztériumi vonalengedély megszerzése volt. Az iratot Török Emil vállalkozó kapta meg 1905. augusztus 18-án: "Ezen engedélyokirat erejénél fogva Török Emil vállalkozó mérnök, budapesti lakos engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a miskolci városi villamos vasút vöröstemplomi végkitérőjéből a miskolc-diósgyőri törvényhatósági út mentén Diósgyőr vasgyár telep beépített területének érintésével Diósgyőrig vezetendő helyi érdekű gőz- és villanymotoros üzemű, rendes nyomtávú vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa." Török Emil nem egyedül vállalkozott a vasút megépítésére és üzemeltetésére. A társaság 1905. november 18-án tartotta alakuló ülését. Neve: Miskolc-diósgyőri helyiérdekű vasút részvénytársaság, székhelye Miskolc. Alaptökéje 927 ezer korona volt. Részvényesei a Kereskedelmi Minisztérium, a diósgyőri vasgyár, Miskolc város, Diósgyőr község, Borsod vármegye és néhány magánvállalkozó, köztük az alapító, Török Emil. Az alakuló közgyűlés magára vállalta Török Emil szerződéseit, köztük azt, amelyet a vasgyárral kötött, hogy a földterületekért a vasgyár részvényt kap, és azt, amely a városi útterületek