Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A villamos

közterületek díjtalan használatára kizárólagos jogot" adott a város a vállakozónak. A viták elkerülése végett körülírták az elsőbbségi jogot; ezt vasút esetén úgy kellett értelmezni, hogy, ha valaki pályázik egy újabb vasút megépítésére az ajánlatát a város haladéktalanul közli a trösztéi. Ha a tröszt három hónapon belül nem vállalja, hogy azonos feltételek mellett megvalósítja az építkezést, a városnak jogában áll a pályázónak az engedményt megadni. Ez mindenesetre elvette a pályázók kedvét, hiszen nem történt volna más, mint ingyen ötleteket adtak volna a trösztnek. Okulva az autóbusz vállakózásoknál történtekből, külön szerepelnek a "más jellegű közforgalmi közlekedési vállalat"-ok. Ezek létesítése esetén a trösztöt ugyancsak elsőbbségi jog illette meg, ugyanazokkal a feltételekkel, mint a villamos vasút esetében. Itt azonban további megkötés, hogy a város,ha a tröszt elsőbbségi jogával nem él, akkor sem ad ki engedélyt autóbuszra vagy trolira azokba az utcákba, ahol villamos jár. A tilalom magára a városra is vonatkozik. Kivételt jelentett két útrészlet, egyik a személypályaudvar-Baross út-Vay út-Széchenyi utca-Városház térHunyadi utca-Győri kapu-diósgyőri városhatár, a másik a SzéchenyiSzemere utca saroktól a Csabai kapun át a Hejőcsaba-Tapolca útelágazásig. Ezeken az útszakaszokon távolsági forgalmat szolgáló autóbuszok közlekedhettek, anélkül, hogy a helyi forgalmat lebonyolították volna. Az évek során a legtöbb vita a város nyereség részesedési jogának, ezzel kapcsolatban az ellenőrzési jognak az értelmezése és érvényesítése körül támadt. Az ellenőrzést a város által a részvénytársaság igazgatóságába kiküldött gyakorolta. A szövegezés homályos volt, úgy hogy a vállalat a könyveibe a.betekintést soha nem engedte meg. Még bonyolultabbá vált a helyzet, amikor a Miskolci Villamossági Rt. beolvadt a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára cégbe s ennek következtében a miskolci igazgatóság megszűnt, felfüggesztve az igazgatósági tag ellenőrzési jogát is. Az 1941. évi szerződés szakértők igénybevételével gyakorolható könyvvizsgálati jogot biztosított a városnak. A nyereségrészesedést, a korábbi X-os arány helyett 1931-ben