Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A közlekedés szabályai

lom a közgyűléshez fordult orvoslásért és sikerrel járt. 1905. szeptember 7-én, mint célra nem vezetőt és végre nem hajthatót, hatályon kívül helyezték az 5. §.-t. A döntést hozó közgyűlés összetétele nagyban hozzájárult az eredményhez, a tagok felerésze választott polgár, felerésze a legtöbb adót fizető polgárokból állt; köztük a kérvényező malom képviselője és még számos bérfuvarozó. Ilyen körülmények között nem mondhatjuk el, hogy győzött az igazság. Az igazságról érdemes az államépítészeti hivatal vezetőjének véleményét idéznünk. Megtudjuk, hogy már a minisztérium is foglalkozott a kerékszélesség országosan egységes szabályozásával, de az nem volt keresztülvihető. Felsorol a mérnök számtalan külföldi példát, ahol a törvényhozásig eljutottak, de a végrehajtás ez esetekben is elbukott. A mérnök egy figyelemre méltó szempontra is felhívja a figyelmet, azt mondja, hogy bármilyen szélességű kerekeket építenek is a kocsikra, egy kerék súlya minden esetben csak egy kőre hat - tudniillik az utca kövezésére használt kőről van szó - koptatja, esetleg kibillenti és ezzel rongálja az utat. Miskolc és a szállítók vitájára vonatkozóan azt mondhatjuk el, hogy a fuvarozás rongálta az utakat, az utak védelmének technikai megoldását a szakemberek nem találták meg, bár olyan megoldással kísérleteztek, amely általános elképzelés volt nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Az előbbiekben már szó esett a villamos közlekedésről, illetve a villamos sínek védelméről. Miközben a város és a szállítók vitája folyt a kerékszélességről, a város egy másik nagyjelentőségű közlekedési szabályt is életbeléptetett. A szabályzat 1897. december 2-án kelt, "A Miskolc városi villamos vasútra vonatkozó 12 szabályrendelet" címet viseli. A villamos közlekedés megszervezésének, megépítésének történetével a dolgozat egy másik fejezetében foglalkozunk, ehelyütt a villamos közlekedésének rendje a témánk. A villamos "KRESZ" két oldalról szabályozta a közlekedést, alaptalan az a vád, hogy a villamos védelmét tartotta a város szem előtt, a villamos társaság kötelességeit is rögzítették. A szabályzat első része a kötött pályás villamos szabad haladását van hivatva biztosítani azzal, hogy tilalmazza a vágányokon a megállást, a szállítójárműveknek a sínen való haladást