Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

hatóság vagy személy. A vámok története a feudális korszakba nyú­lik vissza. A korai középkorban a vámjog királyi felségjog volt, az utak, hidak, kompok, révek mellett a vásárokon történt vám és helypénz szedését is magába foglalta. A XIV. század elejére ezek a vámjövedelmek adományozás útján az egyházi és világi fölesurak kezére jutottak. A XVI. században, főként az árútermelés fellendü­lése kapcsán a vámjogok megszaporodtak, a földesurak mellett ki­váltságos közösségek, így városok is megkapták ezeket a jogokat. Miskolc piaci vámjáról 1360-ból származik az első írásos adat. A feudális kiváltságok felszámolásával megszűntek az adományozott vámjogok is. Módosított formában tovább élt azonban a vármegyékben és a városokban az utak, hidak használatáért, azok építésére és fenntartására szedett vámok kivetésének joga. Az 1890. évi I. tc. ezt is szabályozta: "A vámszedés joga csak közutakon és közforga­lomra szolgáló hidakon, kompokon (réveken) és hajóhidakon, továb­bá a városok és községek kövezetének használata fejében gyakorol­19 ható, illetve engedélyezhető." Miskolc városnak utcái használa­táért kivethető kövezetvám szedési joga volt, ennek jövedelme részben fedezte az úthálózat építését, és karbantartását. Miskolc 1873-ban kapott első ízben kövezetvám szedésére enge­délyt. Nem ez volt az első eset, amikor ezt a jogot a város kérvé­nyezte. Már 1854-ben is szerették volna bevezetni, de akkor a Helytartótanács elutasította a kérést azzal, hogy a város utcái­20 nak rossz állapota miatt az utasokat nem lehet megvámolni. A visszautasítást a város vezetése nem felejtette el, ezért ké­sőbb az engedély alapján beszedett vámokból a közforgalmi utakat igyekeztek minél jobban karbantartani. Az 1873-1886-os évekre vo­natkozó végelszámolásból megtudhatjuk, hogy ebben az .időszakban a vám teljes bevétel 449.915 Ft, ebből személyi és dologi kiadá­sokra felhasználtak 69.302 forintot, kövezésre és aszfaltozásra 279.311 forintot, fenntartásra és tisztításra 49.110 forintot, az 21 adók, kamatok stb. mellett a maradvány 3.976 forint volt. A fenti összegeket jól használta fel a város, a főközlekedési út­vonalak burkolására és ezek mellé aszfaltjárdák építésére. A kövezetvám engedélyt 5 évente újra kérvényezni, illetve en­gedélyeztetni kellett. Az engedély tartalma a város belterületére

Next

/
Thumbnails
Contents