Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

"Arccal a külterület felé!"

fő utca burkolata alatt van a város közműveinek csőrendszere, az építési munka elpusztította volna a belvárosi házakat is, s végül, de nem utolsó sorban az a tény, hogy a Széchenyi utca a villamos pálya nélkül sem alkalmas nagyarányú közúti forgalomra. Az érvek, ellenérvek vitájában így győzött a villamos és a sétáló utca. A földalatti mellett a "megvalósulatlan álmok" sorában meg kell emlékeznünk a trolibuszról is. Az autóbusz-trolibusz párharcában az utóbbi teljesítő képessége miatt vesztett csatát; az Avas déli lakótelep meredek útjain használhatatlanok, a belvárosban pedig a vezetékhez kötöttség jelentett gondot. Elképzelhetetlen egy olyan szituáció, hogy a Széchenyi utcán üzemzavar, vagy egyéb technikai okból /pl. villamos vágány felújítás/ elterelik a trolibusz közlekedést. Miskolc városban a közelmúlt közlekedéstörténetének egyik jelentős állomása volt 1982, amikor üzembe helyezték az automata forgalomirányító központot, amely jelenleg 65 "villanyrendőr" működését szabályozza.