Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

UTAK, HIDAK JÁRDÁK "Ezen általános elnevezésben "Útvonal" foglaltatnak annak alkotó részei, mint az útvonalnak közepe, mely a megyei közutvonalak felszínén azoknak szélességéhez képest, aránylagos domborúságát lerakott kövezet, vagy kavics alap által képezi. Az útvonalnak két melléke, mely az ut közepéről lefolyó víz vezetése végett csekély lejtősséggel alkalmaztatik, - sem kő sem kaviccsal borítva nincsen, - nyári száraz időben szekér és gyalog járásra, - és egy részben az utanyagok lerakó helyéül használtatik, végre Az útvonal két mellék árka, mely az útvonalról lefolyó víznek befogadására, s kár nélküli levezetésére szolgálván, a rendes útvonalra nézve - nélkülözhetetlen." - így fogalmazta meg 1868-ban Szatmáry Pál Borsod vármegye mérnöke az út fogalmát.* A közlekedés legfontosabb kellékei az utak, hidak, járdák. Építésüknek és fenntartásuknak története szorosan kapcsolódik a technika történetéhez. A technika nemcsak új eszközök megalkotásával járult hozzá a közlekedés fejlesztéséhez, hanem az építőanyagok korszerűsítésével is. Az utak története a döngölt földutaktől a beton és aszfalt sztrádáig vezet, a hidaké pedig a döngő faalkotmánytól a felüljárókig és kábelhidakig. Az utak építésének és karbantartásának sürgető gondja az árucsere, a kereskedelem megindulásával és fejlődésével szoros összefüggésben jelentkezett. Az első jelentős lépések a reformkorban történtek meg; elegendő Széchenyi István munkásságára gondolnunk. Széchenyi törekvéseit a közlekedés fejlesztését illetően a vármegyék jelentős része is magáévá tette. Borsod vármegye 1839-ben ezt adta utasításul országgyűlési követeinek: "Kereskedésről, Nemzeti gazdaságról, s az erkölcsi, és értelmi ki mívelődésnek mind magasabb és magasabb fokon állásáról nyomósán gondolkozni se lehetvén mind addig, míg az Országban jó útak nincsenek - Követeink terjesszék elő 's szorgalmazzák azt; hogy az Ország főbb útvonalainak merre vitelét az Ország Gyűlése ki jelelve határozza el - e'