Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
Omnibusz - autóbusz
A város vezetése ekkor még mindent rendben lévőnek talált, a városi üzemek felülvizsgálatakor megállapították, hogy az autóbusznál a gazdaságosabbá tétel érdekében intézkedés nem szükséges. 3 * Tették ezt annak ellenére, hogy az 1933-as év 7580 pengő veszte32 seggel zárult. A Kereskedelmi Minisztérium 1934-ben adta ki a végleges engedélyt a Miskolc és Tapolca közötti, 7,22 km-es útvonalszakaszra, 3 évre, azaz 1937. augusztus 31-ig. 33 Az autóbuszok április 1-től október végéig napi 5 fordulót tettek meg a Kigyó gyógyszertártól a Tapolcai fürdőig. A járatnak rendes megálló helyei csak a végállomások voltak, feltételes megálló volt a MÁV üzletvezetőség előtt, a Görgey szobornál, a csabai, dudujkai útelágazásnál, a 8enedeki- és Enyedi úti bejárónál, a Lefler vendéglőnél és a strandfürdőnél. A Lanciákon 25 ülőhely és 3 állóhely volt. Az autóbuszokon tilos volt a dohányzás. 1931-től az autóbusz üzem kezelésének módja is megváltozott, létrejött egy üzemi bizottság, a polgármester elnökletével. Tagjai voltak: a pénzügyi tanácsnok, a tiszti főügyész, a főszámvevő és a törvényhatósági bizottság választott hat tagja. Ez a bizottság csak véleményezte és előkészítette az autóbusz üzem ügyeit a közgyűlésnek, döntési joga nem volt. Az üzemnek volt egy felelős vezetője, akit a polgármester nevezett ki, ő volt a műszaki vezető. Feladatai közé tartozott a zavartalan forgalom biztosítása, az autóbusz javítások és karbantartás megszervezése, az üzemanyag felhasználás ellenőrzése. Az üzemvezető készítette el az autóbusz vezetők szolgálati beosztását úgy, hogy "megfelelő pihenőnap álljon rendelkezésre." Az üzemvezető mellett működött a pénzügyek irányítójaként a javadalmi hivatal vezetője, ö biztosította a megfelelő számú jegykezelőt és jegyellenőrt ezek felett, mint hivatali főnök felügyeletet gyakorolt, gondoskodott ezek "jó" modoráról. A ranglétra következő fokán az ellenőrök állottak, a jegyek mellett a jegykezelöket is ellenőrizték, az ő dolguk volt a járatok pontos indítása, és közvetlenül intézkedtek a zavartalan forgalom biztosítása érdekében. Az autóbusz soffőrök a gépkocsik műszaki állapotáért voltak felelősök, sőt a kisebb javításokat maguk is elvégezték. A jegykezelők szolgálták ki az uta-
