Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

many volt, de használatára fel kellett hívni a figyelmet, hiszen voltak olyan városi rétegek, akik még az 1920-as években is „üstbe főzték", fateknőben mosták a ruhaneműt.

113 Az öltözködés, a viselet is átalakul a két háború között. A „polgári viselet" ismerős fogalommá válik, de „kispolgári viselet" nincs. A polgári középosztály és a kispolgárság között azonban van kapcsolat, ha más nem, a kispolgár számára elérendő cél a polgári értékrend tartása és az életmód, egzisztencia követése, elérése. Ha Miskolcon az arányokat számszerűsíteni nem is tudjuk, L. Nagy Zsuzsa vizsgálatainak eredménye elfogadható itt is. Azt írja, hogy a városi kispolgárságnak mintegy felét tették ki a kisiparosok és a kiskereskedők. (Az iparosok életkörülményei és kulturális igényei messze elmaradtak a gyáripari mimkásságé mögött.) Az alkalmazottak jelentős többsége szintén a kispolgárságot erősítette, így ide sorolandók a kistisztviselők, írnokok és irodai dolgozók, hivatalszolgák, fegyveres testületek altisztjei, a házmesterek, azok, akik az iparosokkal és kereskedőkkel szemben - fix fizetésük miatt - egzisztenciálisan nagyobb biztonságban érezhették magukat. Ezek a kispolgári csoportok, rétegek életcélja gyermekeik taníttatása és saját maguk feljebb kerülése, tehát a polgári középosztály, a polgári életmód megközelítése, elérése volt.

114 Mivel a viselet szerves része volt a társadalmi tagozódásnak, a divat vagy a kényszer közelebb hozta egymáshoz a városi társadalom egyes rétegeit, csoportjait. Két viseletdarab jól rávilágít a kényszer és a divat hatására. 1921-ben írja a helyi sajtó, hogy a háború alatt és után újraéledt az egykori legendás csizma viselet. „A kényes ízlésű városi emberek, akik békében soha ki nem merészkedtek volna a Széchenyi utcai aszfaltra csizmában, most a legszívesebben botost és csizmát viseltek, mert az emelte a férfias megjelenés hatását. Bizonyos marcona külsőt, kifeszített egyéniséget, erősebben meghízott kontúrokat adott. A csizma divatja hódítani kezdett, mert az emberek belátták, hogy a jó csizma örökös ruházati cikk. ...A Széchenyi utcán, a mellék utcákon nemcsak a csizmadiák, de a nyüt 113 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41.1309. m Vö. L. NAGY Zs. 1998. 7. sz. 41-12. p.