Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

kiállítással pedig országos ismertségre tett szert." 97 A pedagógiai irodalom és a városi közélet két jeles személyisége Krausz Simon, a zsidó elemi iskola és Serbu Adolf, a miskolci izraelita polgári is­kolák igazgatója. Előbbi 1894-től tanított Miskolcon, s mint hitokta­tó a város középiskoláiban tartott előadásokat. A helyi lapokban pedagógiai témákat rendszeresen publikált, s a megye földrajzáról tankönyvet írt. Negyedszázaddal fiatalabb kollégája, Serbu Adolf (1889-1944) nemcsak tudós tanárként, hanem Törökszentmiklóson újságíróként és lapszerkesztőként is ismert volt. Iskolaszervező és közéleti tevékenységét 1920-tól Miskolcon folytatta, s nevéhez kapcsolódik az Orthodox Izraelita Hitközségi Tanítóképző Intézet és Leánylíceum megszervezése, amely 1929-ben nyitotta meg ka­puit. Az ország egyetlen izraelita tanítóképzőjeként működött Miskolcon. Igazgatója, mint a tantestület tagjainak többsége, az auschwitzi haláltáborból nem tért vissza. 98 A város pedagógus társadalma a tanításon kívül az egyleti, a karitatív munkában vett részt, sokan a városi képviselőtestületben s annak szakbizottságaiban dolgoztak, de mint Írástudók túlnyo­mó többségükben kötődtek az újságíráshoz, a lapszerkesztéshez, s a kor színvonalán a tudományos tevékenységhez. Az értelmiségi és szabadfoglalkozású szakmák közül az orvosok (állatorvosok), a gyógyszerészek, az ügyvédek (ügyvédjelöltek), a tanárok (szakis­kolai tanárok) és a mérnökök számát emeltük ki a népszámlálások adataiból, másrészt a miskolci címtárakból, amelyek az adott szakmák képviselőit név szerint felsorolják. Értelmiségi „szakmák" 1910-1940 között 1910 1930 1935 1940 Orvos 42 102 109 147 Állatorvos 4 5 5 7 Gyógyszerész 9 27 13 43 Ügyvéd 67 122 131 131 Ügyvédjelölt ­28 47 24 97 1884-ben született Tiszalúcon, haláláról sajtóhírt vagy gyászjelentést nem isme­rünk. KŐRAKÓ B.-VÉR A. 1927.121. p. 98 CSORBA Cs.-GÁLLNÉ JAKÓ M.-TÓVÁRI J. 1989. 215-215. p.

Next

/
Thumbnails
Contents