Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

a számarányuk a kereskedőknek (574 fő), az iparosoknak (412 fő) s a kispolgárság körébe sorolható „kistisztviselők"-nek (474 fő).

70 Az utolsó virilista-lista készítésekor a legtöbb adót fizetők között már nem találunk szabadfoglalkozásút vagy értelmiségit. A virilizmus alsó határát 15 000 pengő adóban határozták meg. A legtöbb adót a Székely-Győri-Morvai férfiruha-divatáru nagykereskedés fizette (255 104 pengő), az 50. helyére került „középmezőnyt" Gergely Samu cementáru- és palaüzeme képviselte (31 368 pengő adóval). A városi szellemi élet az adófizetők szerint tehát nem állt olyan megbecsülési színvonalon, hogy tagjai az első 100ban képviseltessék magukat. Az idesoroltak döntő többségét a nagykereskedők tették ki, földbirtokos és háztulajdonos vagy egyházi képviselő már csak példaként szerepelt.

71 Miskolcon 1927-ben látott napvilágot egy kiadvány, amely az évi jövedelemtől függetlenül, a társadalmi, a közéleti és a tudományos szerepvállalás, ill. hatékonyság és elfogadottság alapján mutatta be azokat az „értelmiségi tőkés"-eket, akik meghatározói voltak a város közéletének. 118 személy életútja és munkássága ismerhető meg ebből a két világháború közötti időszakot reprezentáló összeállításból. A 118 személy közül 14 orvos, 3 gyógyszerész, 25 jogász, 7 építész, 1 színész. A gépész-, vegyész- és villamosmérnökök közül 6-an, az egyházak képviselői közül 7-en, a közgazdaság, pénzvilág képviselői közül 13-an kerültek a „szellemi virilisták" közé. A 16 tanár mellett 5 újságíró-szerkesztő örvendett közmegbecsülésnek. (Mivel a város társadalmának teljességéről volt szó, így 5 kereskedő, 2 vendéglátós, 7 iparos-gyáros, 3 hivatásos katonatiszt és 4 földbirtokos szerepel a listán.)

72 A városépítészet című fejezetben az építészek közül foglalkoztunk Árva Pál, Báthori István, Bloch Alfréd, László Miksa, Martha Miklós, Stimm Lajos és Szűcs Sándor munkásságával. Közülük Martha Miklós (1866-1936?) neve merült feledésbe, hiszen nem ismerünk általa tervezett és kivitelezett városi középületet. A kisújszállási születésű fiatalember a budapesti József nádor műegyete70 Miskolci Zsidó Szemle, 1938.14. p. 71 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1942. július 12. 72 KŐRAKÓ B. - VÉR A. 1927. 5-243. p.