Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A VÁROSI TÁRSADALOM TAGOZÓDÁSA 1919-1949 között a lakosság folyamatos növekedése mellett annak összetétele, az egyes társadalmi csoportok súlya és részvétele a város életének átalakításában alapvetően megváltozott. A város helyi jogszabályalkotó testületében, a törvényhozó bizottságban a legtöbb adót fizetők (virilisek) és a választott képviselők aránya 50-50% volt, a teljes bizottsági létszám pedig 164 fő. A földbirtokosok, az egyéni vállalkozók és a szellemi szabadfoglalkozásúak kategóriáit, jellemző egyéniségeit Tóvári Judit elemezte a monográfia korábbi korszakkötetében.

32 Az 1929. évi XXX. tc. öt jogcím szerint adott lehetőséget a közgyűlésbe kerülésre, amelynek létszáma ekkortól 138 főre csökkent. (A közigazgatás reformjáról szóló törvényt a monográfia első fejezetében Stipta István elemezte.) A zsidótörvények végrehajtása mind a virilis, mind a választott tagokat száműzte a közgyűlésből. Mivel a póttagok száma közelítette a kizártak, a kirekesztettek számát, a testület működőképessége a megengedhető határon mozgott. (A teljes számának póttagok behívásával döntésképes volt.) 1942-től a város első számú vezetőjét a belügyminiszter nevezte ki, önkormányzati képviselőválasztásra pedig a háború végéig nem került sor. A Nemzeti Bizottságok által előkészített, s 1945 január elejétől munkáját megkezdő új törvényhatóság létszáma már 107 fő lett. Megszűnt a virilizmus, a közgyűlésből kiszorultak a föld- és házbirtokosok, de a polgári középosztály képviselői is. A négy koalíciós párt elsősorban munkásokat és értelmiségieket küldött a testületbe, s a megváltozott társadalmi szerkezet szakmai érdekvédelmének megfelelően kiemelt helyet kapott a szakszervezet, illetve annak ágazati képviselete. A hatalmat gyakorló politikai elit teljes egészében kicserélődött, a századelőtől érvényesülő, személyekhez is kötött folytonosság megszűnt. Új színfoltja a közgyűlésnek a „politizáló nő". 1949-ben 10%-os arányuk a XX. század második felében fokozatosan növekedett. A képviselő-testület, vagy törvényhatósági bizottság döntéseit a közigazgatási szakapparátus hajtotta végre. Ennek bemutatása 32 TÓVÁRI J. 2003. 624-628. p.