Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A színház gazdasági nehézségei 1927-től fokozódtak, majd a világválság éveiben csúcsosodtak ki. Ilyen körülmények között természetesnek tűnik, hogy vezető színészek sokasága távozott el. Az Operaházba ment Halmos János és felesége, Hamvas Józsa. 1931ben Neményi Lili is elhagyta a színházat. A takarékosság jegyében működő színházban az operaelőadások teljesen szüneteltek. Azonban „Az ország legolcsóbb színházá''-nak titulált intézményben néha-néha továbbra is felléptek világhírességek is. 1931-ben a Doni Kozák Kórus, Teiko Kiwa japán énekesnő és Elba Ilbak észt táncosnő látogatott el Miskolcra.

708 1933-ban a Wiener Sängerknaben fiúkórus vendégszerepelt, 1934-ben pedig Richard Tanber, Lehár operettjeinek világhírű interpretánsa. Az 1929-1933 közötti gazdasági világválságot követő időszakban csak 1937-ben találunk először operaelőadásra utaló adatokat a miskolci Nemzeü Színház történetében. Mozart Szöktetés a szerájból című operáját Komor Vilmos vezényelte. 1939-ben lezárult a Sebestyén-korszak a színház életében. Az egyre nehezebbé váló időkben Földessy Géza vette át az irányítást, és a színház szinte teljesen népszínházzá alakult át. A második világháború előtt, 1940-ben kerül sor az utolsó operabemutatóra, Verdi Rigolettójának előadására, helyi művészek és kölcsönzenekar közreműködésével.

709 A zenei kíséretet a Vasutasok Ének és Zenetársaságának zenekara biztosította. (A Lévay József Közművelődési Egyesület) A Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület Balogh Bertalan halála után megszűnt. 1924. május 14-én tartották meg a jogutód szervezet, a megye és a város költőjéről elnevezett Lévay József Közművelődési Egyesület alakuló ülését, amely a város hivatalos közművelődési egyesülete lett. Tevékenysége elődjével ellentétben csak Miskolcra korlátozódott. Célkitűzése „...nem annyira az új irodalom és művészet mesterséges megteremtése, mint inkább a régi értékek ápolása, nem annyira irodalmat és művészetet akart teremteni, amely zog Reggeli Hírlap, 1931. április 25. Termés, Miskolci irodalmi folyóirat, 1937. 1/1. sz. VARGÁNÉ ZALÁN I. 1982. 202. p.