Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Ha a korszakunkban, a városunkban zajló értékteremtő képző­művészeti teljesítményeket stílustörténetileg értékeljük igen válto­zatos képet kaphatunk. Sok mindenki megfért egymás mellett a kiállításokon, a műértők és a művészek között sokfajta nézet és felfogás ütközhetett a kötött és kötetlen beszélgetéseken. Egy bi­zonyos, hogy a romantikus akadémizmust végkép kikezdi a ter­mészethez közelítő finomnaturalizmus, a főiskolai művész teleppel Nagybánya szelleme befészkeli magát városunkba, és néhány fia­tal munkássága már az avantgárd festészet franciás könnyedségű, szellemes nyelvezetét is idézi. Mindezt azonban igen egyenetlen kvalitásban, hiszen a kiállítók sora a műkedvelőktől a főiskolát végzetteken át az elismert mesterekig tart. A világháború gyűlölködő ideológiája Miskolcon is megmérgez­te a szellemi életet a negyvenes években. A kiállítások száma csök­ken, bár a Turul Szépmíves Céh 1941-es kiállítását követően 1945-ig minden évben van egy Meilinger- és egy Döbröczöni-kiállítás. Korszakunknak igazán két évtizednyi életképes időszaka után ismét egy háború tragédiája és megint az újrakezdés következik. A Borsod-miskolci képzőművészek 1945 júniusában rendezett kiállí­táson szereplő művészek 1946-ban már Borsod-miskolci Képző­művészek Szabad Szervezeteként szerveznek kiállítást a Korona szállóban. 1947 februárjában megrendezik Meilinger Dezső gyűj­teményes kiállítását és Döbröczöni Kálmán is tárlatot rendez. 1948­ban miskolci vasutas festők kiállítása nyílik. Korszakunk végén azonban pályafutásuk elején, vagy már a ta­nítómestereik közelében vannak azon művészgeneráció tagjai, akik munkásságukkal a következő évtizedekben közvetlen vagy közvetve meghatározzák Miskolc képzőművészeti életét. Közülük külön kiemelésre érdemes Csabai Kálmán, Feledy Gyula, Kunt Ernő, Lukovszky László, Mazsaroff Miklós, Papp László, Seres János, Szalay Lajos és Tóth Imre. 691 691 Csabai Kálmán (1915-1992) 1933-1938 között végezte tanulmányait Benkhard Ágost osztályán, aki mellett később tanársegéd lett. 1933-tól nyaranta Miskol­con dolgozott, 1939-től haláláig itt élt; Feledy Gyula (1928-) 1947-ben kezdte el művészeti Stúdiumait a Derkovits Kollégiumban. Kmetty János és Koffán Ká­roly indították a pályán, majd a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Pór Bertalan és Hincz Gyula voltak mesterei. 1949-től három évig ösztöndíjjal

Next

/
Thumbnails
Contents