Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
tagjaiként állítottak ki, lényegesnek tartva az adminisztratív megkülönböztetést. 686 A korszakról kialakítható képet tovább árnyalja a kiállítások sora. A kiállítások helyszínei változatosak. Helyet adott tárlatoknak a Borsod-Miskolci Múzeum, a városháza és a vármegyeháza nagyterme, a Kereskedők és Gazdák Körének székháza, a Korona szálló emeleti és földszinti termei, a Diósgyőr-vasgyár, a népkerti Vigadó és alkalmanként a művész műterme. A kiállítások szervezői és rendezői elsősorban társadalmi szervezetek, intézmények, és maguk a művészek. Az előbbiek közül kiemelésre méltó a Lévay József Közművelődési Egyesület, a Kereskedők és Gazdák Köre, és a Borsod-Miskolczi Múzeum. De szervez képzőművészeti és iparművészeti kiállításokat a református főgimnázium, a miskolci görög katolikus nőegylet és az „Erzsébet" izraelita iskola is. 687 Ha végigtekintjük a korabeli napilapok, meghívók és katalógusok segítségével e néhány évtized kiállításainak krónikáját, megállapítható, hogy ezek között a Miskolcon élő művészek egyéni bemutatkozásai vannak túlsúlyban (Meilinger Dezső, Bartus Ödön, Gimes Lajos, Balogh József, Váry Vojtovics Zoltán, Szontágh Tibor, Fehér József, Döbröczöni Kálmán, Hajdú Béla). Csoportos kiállítások közül elsősorban a Képzőművészeti Főiskola és a Művésztelep kiállításai (1920-tól 1926-ig évente), a Kéve művészegyesület kiállítása (1926), a Miskolci Művészek Társaságának tárlata (1928) ki686 A kiállítás megrendezésére Miskolcon június 6-16. között került sor. Szeged, Hódmezővásárhely, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc szobrász-, festő- és iparművészei állítanak ki. A Lévay Egyesületet Képzőművészeti Szakosztályának tagjai: Balogh József, Bartus Ödön, Kiss Lajos, Madáchy István, Nyitray Dániel, Petrányi Miklós, Szontágh Tibor és a meghívottak: K. Haller Stefánia, Hradik Alajos és Vilmos, Jelenffy Lajos, Kolár Nándorné, P. Ertl Lívia, Kmetty János és Sassy Attila képviselték. Magyar Jövő 1929. 121. sz., NÉMETH L. 1985. 87. p. 687 A Kereskedők és Gazdák Köre a város egyik legjelentősebb társadalmi egyesülete. 1912-ben Bloch és Stimm építészek tervei szerint épült székházuk a Deák Ferenc utcában (mai Déryné utcában) a század második felében 1967-től a Miskolci Galériának adott otthont. Ma a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza. „A Gazdakör a festőművészetnek és elsősorban a miskolci festőtelepnek hivatott mecénása, a termek falain a miskolci festőiskola terméséből gazdag galéria hirdeti a Kör áldozatkészségét, és jelentékeny ösztöndíjjal támogat művésznövendékeket." BARTUS Ö. 1929. 264-265. és 325. p.