Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A telep épületei az idő múlásával rossz és életveszélyes állapotba kerültek, amelynek javítási munkálatait a 30-as években csak nehezen tudták megoldani. Kecskemét megszűntével Miskolc maradt az egyedüli főiskolai művésztelep, melynek látogatottsága csak nőtt. A harmincas években évi harminc-negyven fő között mozgott. A város is jó mecénásnak bizonyult, hiszen rendszerint 1000 pengős „szegénysorsűaknak" szánt adománnyal szerepel a főiskola tényszerű beszámolóiban. Az 1949-ig működő telepet 1937-ig Benkhard Ágost, 1938-1947 között Burghardt Rezső vezette. 1947-ben Benkhard űjra visszatért Miskolcra. A városban további kiállításokon mutatkoztak be. 1940-ben Burghardt mellett Balogh András és Csabai Kálmán növendékei szerepeltek. Az 1941-ben rendezett tárlatról a kultuszminiszter két képet is vásárol. A telepen a tanulók mellett számottevő felnőtt művész dolgozott, nyilván nem főiskolai beutalóval. Ennek ellenére Say Géza miskolci festő és minisztériumi tanácsos teljesen hivatalos jellegűnek nevezi a művésztelepet, ahol a főiskolán folyó oktatás szerves kiegészítéseként dolgoznak a növendékek: „E telep elindításakor a művészeti decentralizálás gondolatát szolgálta..." „Ha végigolvassuk a művésztelep növendékeinek névsorát, akkor azt tapasztaljuk, hogy a XX. század közepének legjelentősebb magyar művészei hónapokat töltöttek a városban. Elég csak Hincz Gyulára, Szabó Vladimírra, Szalay Lajosra, Szentiványi Lajosra, Duray Tiborra emlékeznünk - írja a művésztelepről írt tanulmányában Végvári Lajos. A nagybányai festészet második generációjához tartozó művészek vezetésével a miskolci telep a plein air festészet műhelye volt. A nagybányai örökség azonban fokozatosan elvesztette jelentőségét, kialakult egyfajta koncepcionális epigonizmus."

681 Miskolc város képzőművészeti életében korszakunkban a Meilingerék által szervezett szabadiskola, majd a főiskola művésztelepén kívül szervezett képzőművészeti formációval alig találkozhatunk. Az 1923-ban Lévay József költő neve alatt újjáalakított Közművelődési Egyesület ugyan jogelődjének irodalmi, zenei és múzeumi szakosztályaihoz a múzeumi elhagyásával hozzásorolta a esi VÉGVÁRI L. én. 3. p. MGVMMA.