Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zett miskolci művésztelep ügyében." Ezt a lap a 13-i számában, hírfejben is kommentálta, kiemelve, hogy a nagy szaktekintélyű látogató úgy találta: mindazok a kultúrértékek, melyek a múzeum gyűjteményeiben vannak, kiválóan alkalmasak arra, hogy a Miskolcon meginduló művészeti és iparművészeti munkában „sikerrel felhasználhassanak".

671 Lyka Károly így emlékszik vissza erre a nevezetes látogatására: „1921-ben Pékár államtitkár felkért engem, mint a Képzőművészeti Főiskola rektorát: utazzam el Miskolcra, nézzem meg a város végén álló, fölhagyott egykori vízgyógyintézetet, alkalmas volna-e egy művésztelep számára. Amit láttam: üres falak voltak, betört ablakok, lyukas tetővel... A kép nem volt biztató. Annál inkább a környezet. Nagy kert bokrokkal, egy óriási mogyorófával, a tágas terület telehintve vadvirággal, túl buja rétek, másfelől enyhe dombok egészen az Avasig: a szabad természet is közel, a város is közel... Több szempont is tette kívánatossá. Miskolc közönsége egyike a legműveltebbeknek: a művészet révén talán közvetlenebb kapcsolatot lehet teremteni közte és a művészet közt."

672 A Miskolci Napló minden ezzel kapcsolatos fejleményről részletesen tudósít. Június 5-én már arról ad hírt, hogy a miskolci művésztelep Pékár Gyula államtitkár tervei szerint, már a nyár folyamán megkezdheti tényleges működését. Ugyanennek a lapnak a június 10-i számából tudhatjuk meg, hogy korábban két elképzelés volt a művésztelep lehetséges helyszínéről: az egyik a népkerti Vigadó, a másik a megszűnt szanatórium. A lap értesülése szerint három részleg működne a művésztelepen: 1. Megmarad a Meilinger-Bartus-Nyitray-féle szabadiskola; 2. A tulajdonképpeni gerinc a Képzőművészeti Főiskola nyári tanfolyama; 3. és végül lehetőséget nyernek a helyi művészek önképzésükre azzal, hogy műtermet, fűtést, világítást és esetleg modellt kapnak. A megvalósulás azonban nem mentes a pénzügyi bonyodalmaktól, valamint a város és a minisztérium közötti vitától.

673 Végül is a város a művésztelep fenntartásához nemcsak évi 800 pengővel 671 BERECZ J. én. 4. p. MGVMMA. BERECZ J. én. 5. p. 673 BERECZ J. én. 5-6. p.