Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

érvelés egyben magyarázatot ad arra is, miért jelent tragédiát a fasizmus előretörése a kulturális életben is, és teremt az értékteremtésben vákuumot a helyi társadalom életében. A város képzőművészetét ez időszakban az itt élő és az innen elszármazott, de ide kötődő művészek alkotó-szervező tevékenysége, az oktatási intézményekben folyó művészeti nevelés színvonala, a társadalmi szerveződések művészeteket pártoló tevékenysége, a Borsod-Miskolczi Múzeum gyűjteményszervező és kiállítás-rendező munkája és nem utolsósorban a helyi polgárság mecenatúrája befolyásolta és alakította. Minőségben való fellendülésre, az ország művészeti vérkeringésébe való bekapcsolódásra nagymértékben hatott a miskolci művésztelep létrejötte, annak a városon is túlmutató szakmai kisugárzása.

664 Miskolcon már a századelőn, a történelmi Magyarország időszakában felvetődött egy önálló művésztelep alapításának igénye, így írnak erről 1907-ben, az Ellenzék című miskolci hírlapban: „kulturális intézményünk alig van... a kulturális evolúció legelső kerékkötői a városi tanács és a képviselőtestület. Ez előtt a két kezdeményezésre hivatott és kivitelezésre jogosított fórum előtt a művészetek ügye terra incognita... Minden valamire való magyar város költségvetésében van megállapított fix összeg a művészetek támogatására. Nálunk nincs. Pedig lehetne... Milyen könnyen lehetne pedig Miskolcot Magyarország északi részének művészeti centrumává tenni... Arad most épít művésztelepet. Miskolc is megtehetné... így aztán egyrészről a város képtára telnék meg... másrészt erős, neves, messze hírű művésztelep létesülne Miskolcon"

665 Balogh József 1904-től ugyan évtizedekig működtetett a városban amolyan szab adiskola-f élét, de a művész telepre vonatkozó javaslatról elfelejtkeznek a következő években, és a háború által sújtott város is nehezen tér magához. Egy bő évtizeddel később mégis megvalósul ez az elképzelés. 1919-ben először a szakszerve664 Létrejöttével először 1929-ben Zsedényi Béla foglalkozik, majd ugyanezt ismétli és erősíti meg Zircz Péter 1971-ben megjelent tanulmánya. ZSEDÉNYI B. 1929. 134-139. p. ZIRCZ P. 1971. 665 BERECZ J. é. n. 1-21. p. (kézirat).