Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Paulik Béla állt, akinek helyettese Komját Júlia lett. Ők irányították az államosítás elvi, szervezeti munkáját. A harmadik szerv az ok­tatásügyi népbiztosság felügyelete alá tartozott, amely valójában a minisztériumi főosztály szerepét töltötte be. Ennek vezetője Már­kus László, a későbbi operaházi főrendező lett. A filmesek - mint az írók és művészek, szakáganként - állami alkalmazottak lettek. Négy vezető dramaturg irányította a drama­turgiát, a forgatókönyveket 12 tagú művészeti tanács bírálta el. Kineveztek 44 hivatásos filmszínészt, ezekkel, a statisztákkal és a műszaki dolgozókkal együtt az (államosított) filmszakma sze­mélyzete 253 főből állott. Négy hivatalos lapot indított a szakma, több, mint 30 játékfilm készült. (Közülük csak 2 maradt meg: a Jön az öcsém és a Tegnap.) 631 E kivonatolt szemlében találkozunk először Damó Oszkár ne­vével, aki (Gárdonyi Géza tanítványa és barátja lévén) ekkor még (1913) egri újságíróként filmesítette meg az író egyik novelláját (Ali rózsakertje), és forgatta le Bródy Sándor „A dada" c. drámá­ját, valamint Tömörkény István „Lelkiismeret" c. regényét. 632 (Rendezője Doktor János, az asszony szerepében Retteghy Margit. A férj szerepét Doktor János, a csábítóét Vidor József, a miskolci színtársulat tagjai játszották.) Damó a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Film riportere volt. A bukás után Miskolcra jött, s haláláig (1927) a miskolci napilapok munkatársaként működött. 633 A „kini-igazgatók" presztízs- és konkurenciaharca a közvetlen kapcsolatok, a világméretű „nexus" monopolitása körül forgott. Az győzött a piacon, aki gyorsabb és közvetlenebb kapcsolatot tudott realizálni. Kertész Zsigmond, az Uránia igazgatója Svájc­ban, Sándor Alfréd, az Apollóé Párizsban szerzett kapcsolatokat. 634 Csakhogy a mozipiac - egyelőre még - az amerikai filmektől vissz­hangzott, s a magyar filmesek ebben az időben itthon (vagy osztráknémet) gyárakban „gyakorlatoztak", világba rajzásuk csak az 1919-es emigráció után következett. 631 NEMESKÜRTY 1.1983.180-189. p. 632 NEMESKÜRTY 1.1983.189. p. 633 THURZÓ NAGY L. 1965. II/c. 238. p. 634 Miskolci Estilap, 1913. szeptember 20.

Next

/
Thumbnails
Contents